Brüsszeli Kémügy: A Magyar Diplomácia Árnyéka
2013 és 2016 között Brüsszelben egy magyar diplomatákból álló kémhálózat tevékenykedett, amelynek legfőbb eredménye nem a siker, hanem a saját lelepleződésük volt. A Politico által idézett jelentés az Európai Bizottság belső vizsgálatából származik, amelyről már hónapokkal ezelőtt napvilágot látott. A kémhálózat célja az volt, hogy információkat gyűjtsenek a Magyarországot érintő uniós döntésekről és vizsgálatokról, ennek érdekében pedig megcélozták az EU intézményeinél dolgozó magyar kollégákat.
Az Európai Bizottság vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság érdekei nem sérültek, és bizalmas információk senkinek nem kerültek illetéktelen kezekbe. A nyomozás során Pjotr Serafin, a csalás elleni biztos, a következőket jegyezte fel: a brüsszeli hírszerzők kezdetben diszkréten jártak el, azonban 2015-től aktivitásuk egyre nyíltabbá vált. Ez a fokozott nyilvánosság végül a kémhálózat lelepleződéséhez vezetett, 2016 végén a magyar kémek működésük végét is jelezték.
Az ügy kiszivárgásához egy nemzetközi újságírói együttműködés vezetett, amelyben a kémek keresztnevének kezdőbetűit hozták nyilvánosságra. A Demokratikus Koalíció (DK) választási kampánya során a monogramok alapján nagykövetségi alkalmazottak nevét is nyilvánosságra hozták, hozzájuk kötődően azonban vádak is megfogalmazódtak, miszerint a követség helyett már a Tisza Párt EP-frakciója mellett dolgozó egyes magyarok információkat szolgáltattak ki hazájuk ellen.
A vádak végül bizonyítékok híján elhaltak, az érintettek tagadták a megfogalmazott vádakat, a Demokratikus Koalíció pedig nem tudott alátámasztani semmilyen biztosítékot. A helyi brüsszeli magyar közösség hozzáférése a tényleges információkhoz csökkentette a vádirat hitelességét, hiszen az érintettek körülményeit könnyedén ellenőrizni lehetett.