A Meglepetés Országa: A Fidesz Bukása és a Társadalmi Sokk
Csizmadia Ervin megállapításai szerint hazánk politikai tája az állandó meglepetések színtere, ahol a Fidesz váratlan bukása is a közvélemény számára sokkoló módon következett be. E jelenség relevanciáját különösen az Osztrák-Magyar Monarchia széteséséhez hasonlíthatjuk, amely szintén a maga idejében olyan történéssorozat volt, ami alapjaiban rengette meg a társadalmat. Fontos, hogy megvizsgáljuk a közvélemény állapotát és annak mögötti hosszú folyamatokat, hogy megérthessük, miért érte meglepetés a politikai elit egy részét.
Az alapkérdés, hogy mi az, ami a legmagasabb szinten döntéshozókat rendre meglepi? Miért nem voltak képesek felkészülni az eseményekre, melyek kihathatnak az ország jövőjére? Csizmadia a kérdésre Asztalos Miklós egy 1934-es művére hivatkozva keresi a választ. A történész megjegyezte, hogy 1918 óta nem készült olyan összefoglaló, amely részletesen feltárta volna a monarchia szétbomlásához vezető évszázados folyamatot. Ennek következtében a közvélemény számára érthetetlen maradtak azok a történelmi erők, amelyek hozzájárultak a bukáshoz.
Ez a megfigyelés a jelenlegi helyzetünkre is alkalmazható, bár a mi időszakunk hangulata még mindig meghatározott a friss események által. A társadalomtörténeti és pszichológiai tényezők mélyebb feltárása még gyerekcipőben jár, ennek ellenére fontos elgondolkodni azon, mitől lehet egy ország, vagy akár egy nemzet egy része váratlanul meglepődve tapasztalni a politikai változásokat.
A társadalmi hangulatot és a politikai változásokra való felkészültséget érdemes alaposan mérlegelni, hiszen nem csak a Fidesz bukásának pillanatában érezhető a meglepetés, hanem valószínűleg ez a tendencia a jövőben is megfigyelhető lesz. Az, hogy a közvélemény nem volt képes előre látni a változásokat, komoly beszédtémává válhat a politikai elemzők, történészek körében, és a jövő politikai táját is formálhatja, ahogy a társadalom próbálja feldolgozni a történéseket.