Trump lépései Irában: az olajárak meredeken emelkednek
A Közel-Kelet feszültsége és a Hormuzi-szoros megnövekedett helyzetképének következményeként a világ fosszilis energia-piacát zászlóshajóként berobbantotta az amerikai politikai döntések láncolata. Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, akinek eddigi lépései között Venezuelát követően most Irán felé tett kihívást, meglepő módon felerősítette a globális üzemanyagárakat, egy olyan piacon, ahol már több politikai figura megbukott hasonló gyengeségekkel.
Az olajárak drámai módon emelkednek, a Brent hordója 109 dollárra, míg az amerikai WTI 95 dollárra emelkedett. Az orosz Ural olaj pedig rendkívül magas áron, akár 110 dollárért is elérhető, ami különösen szembetűnő, hiszen a nyugati szankciók időszaka alatt a termék ára 60 dollár alá esett. A gázpiacon is hasonló helyzet figyelhető meg, ahol a holland TTF gáztőzsdén 20 százalékos árugrás történt, megawattóránként 66 euróra, azonban az árak a következő napon 60 euróra csökkentek.
A magas árak hátterében Donald Trump Izrael támogatásával megkezdett irányi támadásai állnak. Irán válaszul reagálva kiterjesztette tűzfészkét a közel-keleti térségre, lényegében megakadályozva a Hormuzi-szoroson keresztül zajló globális nyersolaj- és cseppfolyósgáz-kereskedelem egy jelentős részét. Trump’s katonai fenyegetésével, hogy lebombázza a világ legnagyobb, iráni-katari gázmezőjét, tovább fokozta a helyzet feszültségét.
Az emelkedő üzemanyagárak a világpiacon azonnali hatással vannak a teljes inflációs környezetre, és ennek egyedüli nyertese Vlagyimir Putyin. Hiszen míg az iráni konfliktus Teherán számára káros, addig Trump döntései váratlanul mentőövet nyújtottak Oroszország számára, amely gazdasága az utóbbi időszakban már nagy kihívásokkal küzdött.
Orosz gazdaság: visszaesés és megújulás
A hírek szerint az orosz gazdaság korábban aggasztó állapotokkal nézett szembe, ennélfogva az olaj- és gázbevételek jelentős visszaesésével küszködött. 2022 novembere óta az amerikai szankciók szigorodásával a legfontosabb vásárlók, mint Kína és India, jelentősen csökkentették az orosz energiatermékek iránti keresletüket. A februári exportvolumenek ötödével csökkentek az előző évhez viszonyítva, és az alacsony világpiaci árak tovább súlyosbították a helyzetet.
Az orosz költségvetés fosszilis bevételei közel 45 százalékkal estek vissza, ami a nemzetközi piacon elért alacsonyabb árakkal együtt mára már egy megoldandó problémát jelentett a Kreml számára.