Varga Mihály öröksége és a forint védelme: erőltetett menet vezethet a magyar euróhoz
Az euró bevezetéséhez a pénzügyi kormányzat és a jegybank között olyan fegyelmezett, egymás szándékait értő, támogató együttműködésre lenne szükség, amire eddig még nem volt példa. A többi teendő sem tekinthető rutinfeladatnak, és a gazdaságpolitikai eszköztár jelenleg nem éppen eurókonform.
Magyarország lemaradása az euróövezeti csatlakozás pályájáról meglehetősen kalandos, és a történet egyik változatát Varga Mihály jegybankelnök vázolta fel a Magyar Közgazdasági Társaság egri vándorgyűlésén. Elmondása szerint huszonöt éve adott volt a politikai elköteleződés az euró bevezetésére, ám a feltételeket a gazdaságpolitikai hibák miatt nem sikerült teljesíteni. A 2010-es évek közepén Magyarország valamennyi kritériumnak megfelelt ugyan, de a gazdaságpolitika kiváró álláspontra helyezkedett, majd 2020 után válságok sora következett, a gazdasági mutatók ismét romlottak, és évekig a belépés egyetlen feltétele sem teljesült. Jelenleg is csupán egyetlen kritérium teljesül, az infláció – összegezte az elmúlt negyedszázad fejleményeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Az elnök úgy beszélt minderről, mintha csupán külső szemlélő, kívülálló lenne, holott 2013 és 2024 között nemzetgazdasági, majd pénzügyminiszterként a költségvetési politika fő felelőse volt, és az elmúlt másfél évtized egyik kulcsszereplője.
Varga Mihály súlyos örökséget cipel. Egyrészt 2011 márciusában, a Miniszterelnökség államtitkáraként ő kezdeményezte, hogy a készülő alaptörvénybe kerüljön bele egy pluszmondat, amely alkotmányos erővel rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Ezt megváltoztatni csak kétharmados többséggel lehet, és aligha számíthatott arra, hogy ez az arány egyszer majd a Fidesz nélkül is összejöhet. Másrészt fontosabbnak tartotta a reálgazdasági felkészülést, mint a feltételek formális teljesítését.
Nem hajt a tatár, nem kell sietni – fogalmazta meg kiváró álláspontját például 2018 márciusában, hozzátéve, hogy amíg nem közelítjük meg az euróövezeti országok gazdasági teljesítményének átlagát, addig nem kell erőltetni a csatlakozást. Ez egybevágott az akkor Matolcsy György elnökölte MNB álláspontjával, mely szerint a közös valuta átvételéhez el kell érni az EU átlagos fejlettségének 90 százalékát. Kormányzati előfeltételként ez hosszú évtizedekre jegelte az euróövezeti tagságot.
Aztán 2022 őszén, amikor a forint árfolyama hatalmasat zuhant, egy háttérbeszélgetésen Varga Mihály váratlanul felvillantotta, hogy el lehet gondolkodni a belépésen az ERM II. árfolyamrendszerbe. Egy évvel később pedig azt nyilatkozta, hogy egyszerűbbé tette volna a tervezési munkát és a finanszírozást, ha az ERM II. rendszer tagjai vagyunk, ám ekkor is hozzátette: az euróbevezetést nem szabad elkapkodni.