Évtizedes Átverés: Ingatlanlopás Magyarországon
Újabb elszomorító eset látott napvilágot a magyar ingatlanpiacon: egy ingatlanmaffia széleskörű csalási tevékenységének leleplezése során derült ki, hogy ügyvédek, egy végrehajtásokkal foglalkozó cég és egy multinacionális bank alkalmazottja is részt vett a tulajdonosok tudta nélkül elkövetett ingatlanlopásokban. A HVG birtokába jutott vádirat szerint a bűnszervezet összesen körülbelül 1,3 milliárd forint értékben próbált meg házakat, telkeket és lakásokat megszerezni.
Faragó Ottó, aki 2023-ban lett a lakásmaffia áldozata, elmondta: „Olyan átlátszó módszerekkel dolgoznak, hogy könnyedén ki kellene szűrni a csalási kísérletüket. Nekünk mégis azért kell már két éve küzdenünk, hogy visszakapjuk a 165 millió forintot érő gödöllői ingatlanunkat.” Az ügyészség eddig 24 embert vádolt meg, és a kár általában nem teljes egészében térült meg az ingatlanok visszaszolgáltatásával. Az ügy bonyolult és széles körű, sok család szenvedett a bűnszervezet tevékenységétől.
Részletes Ügyészségi Jelentés
Az ügyészség nyomozása alapján nemcsak az elkövetők kéz kevesen érintettek, hanem az információs forrásaik is rendkívül szomorúak. Az egyik vádlott, aki egy végrehajtásokkal foglalkozó cég alkalmazottja volt, hozzáfért olyan elhagyatott ingatlanok címéhez és a tulajdonosok személyes adataihoz, amelyekről mások nem is tudtak.
Például nyolc nap leforgása alatt sikerült elajándékozni, majd értékesíteni egy a jelenlegi piaci állapotában 300-400 millió forintot érő budapesti telket. A tulajdonos erről semmit sem tudott, és mivel a jogi helyzete megváltozott, egy esetleges építkezés ellen sem védheti meg magát.
Banki Korrupció: Hamis Megbízás a Bűnszervezet Szolgálatában
Az elkövetők más lépéseket is tettek a vagyon megszerzése érdekében. Rendelkeztek olyan információkkal is, amelyek szerint egy szerb férfi jogi problémák nélkül 293 millió forintnyi eurót tartott egy multinacionális banknál vezetett számlán. Mivel a tulajdonos hosszú ideig inaktív volt, a maffiához tartozó személyek együttműködtek egy banki alkalmazottal, aki kiszivárogtatta az adatokat. Hamis megbízást írtak és megkísérelték megszerezni a pénzét, így egy hamis útlevél segítségével bemutatkoztak a banknál.
Az említett bank végül kifizette a teljes összeget, ám az alkalmazott lebukott, amikor az informatikai rendszerébe bejegyzett keresések nyilvánvalóvá tették, hogy 26 alkalommal kérdezte le a szerb férfi adatait, miközben ezt semmilyen legitím ügy nem igazolta.
Az ügy komolyságát és az áldozatok helyzetét figyelembe véve elmondható, hogy a bűnszervezet működése nem csupán a jogi rendszer hiányosságait, hanem a banki intézmények problémáit is tükrözi. A helyzet sürgős intézkedéseket igényel a hatóságoktól, hogy megakadályozzák a hasonló esetek megjelenését a jövőben.