Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása átrendezi a világ alumíniumiparát
A Perzsa-öböl öt arab monarchiája és Irán a háború előtt a globális alumíniumtermelés tizedét adta. Az ennek mintegy 7 millió tonnányi fémnek a kivitelében bekövetkezett csaknem teljes vagy részleges leállás az elmúlt fél év során négyéves csúcsra, tonnánként 3600–3700 dollár körüli szintre emelte az alumínium jegyzését a londoni fémtőzsdén.
Ha a Hormuzi-szoros újabb fél évre vagy ennél is hosszabb ideig átjárhatatlan marad, az az eddiginél is nagyobb felfordulást okozhat az alumíniumellátásban. Ennek továbbgyűrűző hatása lehet számos ágazatban, így a jármű-, a csomagoló-, az építő- és az élelmiszeriparban, a légi közlekedésben, a zöldenergia-termelésben, valamint a hadiiparban.
A legnagyobb kárt az Emirates Global Aluminium szenvedte el
A hét hónapja tartó konfliktus során több kohót is iráni találat ért. A legnagyobb kárt az Emirates Global Aluminium szenvedte el, a helyreállítás akár egy évet is igénybe vehet. Az EGA nemcsak az Emírségek olajágazaton kívüli legjelentősebb iparvállalata, hanem a világ legnagyobb, minőségi alumíniumot előállító létesítménye is.
Az Aluminium Bahrain hatalmas gyárát is megtámadták, ott kisebb kár keletkezett, és a termelés a múlt hónapban – legalábbis a hivatalos közlés szerint – visszaállt a háború előtti szint 80 százalékára. A Qatar Aluminium a szűkösebb áram- és gázellátás miatt csökkentette az energiaigényes termelést.