Mercedes: Kecskeméti terjeszkedés a német autóipar tükrében
Az új kecskeméti üzem létesítése vegyes reakciókat váltott ki: míg Németországban aggodalom fogadta a hírt, Magyarországon a növekvő munkaerőigény és termelési potenciál felcsillantotta a reményeket. A Mercedes-Benz bejelentette, hogy a magyarországi üzemük lesz a legnagyobb Európában, ami 5000 dolgozó mellé további 3000 új munkavállalót jelent.
Michael Scheppe, a Handelsblatt autóipari szakújságírója rámutat arra, hogy a cég döntése a keleti terjeszkedésről nem csupán a gazdasági költségek minimalizálására irányul, hanem komoly következményekkel is jár a német gazdaságra nézve, hiszen a konszern otthon csökkenti a munkaerőt és leépíti kapacitásait. Ez a lépés súlyosbítja a német autóipar jövőbeni kilátásait.
Az eladásokat illetően a Mercedes-Benz komoly nyomás alatt áll, hiszen az utóbbi négy évben 200 ezerrel csökkent az autóik iránti kereslet, ami drasztikusan, negyedére csökkentette az adózás előtti nyereségüket. Az autógyártó cégek közötti verseny élesedése és az iparág reformjára irányuló nyomás a vállalatok számára egy új irányvonal keresését sürgeti, emiatt a keleti bővülés mellett döntöttek, hogy csökkenthessék költségeiket.
A Mercedes döntése, hogy Kecskemét felé fordul, szimbolikus jelentőségű, hiszen azt a vágyat tükrözi, hogy a globális autóipar kiegyensúlyozottabbá váljon, és csökkentse a termelési költségeket. Az új munkahelyek teremtése Magyarországon a gazdasági növekedés jele, azonban felveti a kérdést, hogy milyen hatással lesz ez a német munkaerőpiacra és a hazai autóipari munkások jövőjére.