Japánban drágul az élet, mire gyengülni kezd a forint – mi az összefüggés?
A hosszú lejáratú japán államkötvények hozamai évtizedes magasságokba szöktek, ugyanis a tízéves államkötvények hozama decemberben már meghaladta a 2 százalékot, ezzel a legmagasabb szintet az ezredforduló előtti időkhöz közelítve, míg a negyvenéves kötvények hozama januárban egy időre a 4 százalékot is megközelítette.
Ezen jelentős változások globális következményekkel járhatnak, mivel Japán a világ negyedik legnagyobb gazdasága. Érdekesség, hogy a hazai befektetők eddig a viszonylag alacsony hozamok miatt a japán állampapírpiacról inkább elfordultak, sőt, a külföldi, különösen amerikai államkötvények legnagyobb tulajdonosai lettek, hiszen az adósság 13%-ának kezelését ők végzik.
A japán gazdaság az elmúlt évtizedekben a defláció trónján ülve igyekezett megbirkózni a magas államadóssággal, amely a GDP-arányos mutatók szerint 250% fölé emelkedett. Az ország vezetése 2016-ban bevezette a hozamgörbe kontrollját, amely célul tűzte ki a mínusz 0,1%-os rövid hozamszintet és a 0%-os tízéves kötvényhozam elérését. Ez a gyakorlat azt eredményezte, hogy a japán jegybank a piacon annyi kötvényt vásárolt, amennyivel elérte a kívánt hozamszinteket, így az állampapírpiac közel felét idővel a birtokába vonta.
Király-Kovács Mátyás, a VIG Alapkezelő portfóliómenedzsere azt nyilatkozta, hogy az alacsony hozamszintek korábban jelentős hatással voltak a befektetési stratégiákra, különösen Magyarországon, ahol a kamatkülönbözetek folyamatos figyelemmel kísérése elengedhetetlen a piaci szereplők számára.
Az emelkedő japán állampapír-hozamok nemcsak lokális szinten gyakorolnak hatást, hanem a nemzetközi pénzpiacok és a devizaárfolyamok alakulására is figyelemmel kell lennünk. A forint gyengülése szoros összefüggésben áll a külföldi befektetések folyamataival és a hozamkülönbségekkel, melyek tovább befolyásolják a magyarországi gazdasági összképet.