Kicsoda Sonnevend Pál, az új alkotmánybíró?
Sonnevend Pál történetét a közéleti szereplők körében érdemes megvizsgálni, hiszen az Országgyűlés 138 igen szavazattal választotta meg az új alkotmánybírónak, Hende Csaba megüresedett helyére. A hollap bejegyzése szerint az új alkotmánybíró esküjét hétfő délután tette le, ezzel kezdetét vette hivatalának új fejezete.
Sonnevend Pál nem csupán jogász, hanem a jogi közélet elismert alakja is. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egykori dékánjaként, valamint alkotmányjogi tanácsadóként dolgozott olyan neves köztársasági elnökök mellett, mint Mádl Ferenc és Sólyom László. Nemzetközi jogászati tekintélye számos fontos ügyben megmutatkozott, mivel Magyarországot képviselte a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, s ugyancsak eljárt az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint az Európai Unió Bírósága előtt is.
Az új alkotmánybíró, aki már 54 éves, tudományos kutatásai az emberi jogok, a nemzetközi jog, valamint a jogállamiság területeire összpontosítanak. Magyar Péter miniszterelnök a jelölésekor kiemelte szakmai felkészültségét, nemzetközi hírnevét és alkotmányos elkötelezettségét. A kormányfő hozzátette: „Magyarországnak olyan alkotmánybírákra van szüksége, akik kizárólag a jog, a lelkiismeretük és az alkotmányos értékek alapján hozzák meg döntéseiket.”
Tisztában volt Hende Csaba távozásának okával, hiszen az ő esetében a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás 12 éves korlátozása tette szükségessé a távozást. Sonnevend a jelölését megelőző bizottsági meghallgatásán hangsúlyozta, hogy feladata a bizalom helyreállítása az Alkotmánybíróság iránt, és a célja, hogy Magyarország visszakerüljön az európai alkotmánybíróságok közösségébe. Véleménye szerint egy alkotmánybíró független és pártatlan, aki alázattal viseli a feladatát, feladatának tekinti az egyéni jogvédelmet és a demokrácia garantálását.
A meghallgatás során elhangzott, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit nem befolyásolhatják politikai vélemények, és hangsúlyozta, hogy az Európai Unió tagsága kötelező alkotmányos szabályt jelent Magyarország számára. Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság előtt a Tiszta Párt jelöltjaként nyolc támogató szavazatot kapott, míg a Mi Hazánk képviselője egyedül ellene voksolt, a Fidesz és KDNP politikai tagjai pedig nem vettek részt a bizottsági ülésen.