Kína Dominanciája a Nemzetközi Színtéren
Kína látványosan megmutatta nemzetközi szerepvállalását egy háromnapos csúcstalálkozó keretében, ahol Hszi Csin-ping államfő együtt fogadta a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) tagjait, valamint szimpatizánsait. A kiegészítő események között egy katonai díszszemle is zajlott, amely Japán fegyverletételének 80. évfordulójára emlékezett. Hszi Csin-ping világossá tette, hogy Kína immár elkerülhetetlen tényező a globális politikában, a világ iránytűje pedig fokozatosan Peking felé orientálódik.
Baráti Szavak, Aggasztó Tettek
A pekingi csúcson a vezetők barátnak titulálták egymást, Putyin és Hszi Csin-ping a két ország közötti kötődéseik soha nem látott szintjéről beszéltek. Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője, kifejezte elismerését az orosz katonák iránt, ezzel együtt pedig megfogadta, hogy támogatja őket bármilyen nehézségben. A csúcsra való tekintettel Narendra Modi indiai miniszterelnök is ott volt, bár a Kína és India közötti viszony messze nem felhőtlen, folytatódó határviták árnyékában.
Új Világrend Felépítése
Putyin és Hszi Csin-ping célja az, hogy a globális Dél országait egyesítve egy új világrendet alakítsanak ki, amelynek keretein belül a Nyugat befolyása csökkenhet. Kijelentéseik a nemzetközi jog tiszteletben tartására utalnak, ám cselekedeteik gyakran ellentmondanak ennek a kijelentésnek. Kína és Oroszország nem tartja be az emberi jogokat, miközben Kína Tibet autonómiáját próbálja csökkenteni, míg Oroszország háborús cselekményeket hajtott végre Grúziában és Ukrajnában a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyásával.
A Szankciók Hatása
Donald Trump amerikai elnök külpolitikája kulcsfontosságú tényezővé vált a Tienszin és Peking csoportosulásának megerősödésében. A világpolitikai táj élénk átalakuláson megy keresztül, amelyben India, Kína, Oroszország és Észak-Korea sorai egyre inkább közel kerülnek egymáshoz. Mindezek a történések fényt derítenek arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok dinamikája alapvetően megváltozik, új szövetségek és barátságok formálódnak a régi hagyományos hatalmi struktúrák mellett.
Forrás: hvg.hu/360/20250903_India-Oroszorszag-Kina-Eszak-Korea-USA-vilagrend-kulpolitika