Közel 3300 milliárd forintos tőkehiányt mutat az MNB első féléves mérlege
Eddig nem látott méretű, mintegy 3300 milliárd forintos tőkehiányt mutat a Magyar Nemzeti Bank idei első féléves mérlege. A hiány önmagában adósságot jelent, ám mivel a jegybank saját magának tartozik vele, a jelenlegi törvényi szabályozás nem ad egyértelmű választ arra, meddig működhet így az intézmény.
A jegybankok saját valutájukban nem mehetnek csődbe, mivel fő feladatuk a pénzkibocsátás – ez a vélekedés övezi az utóbbi években veszteséget halmozó jegybankok működését. Az euróövezet központi bankja sem kivétel: a 2023-as évet közel 1,3 milliárd eurós, a 2024-est 7,9 milliárd eurós, a tavalyit pedig mintegy 1,3 milliárd eurós veszteséggel zárta.
Az EKB álláspontja szerint a veszteség a mérlegben marad
Az Európai Központi Bank jelenlegi álláspontja szerint a veszteség a mérlegben marad, és a későbbi profit fogja kiegyenlíteni. Ebben a felfogásban az EKB saját maga adósa. Bő egy évtizede még nem ez volt az uralkodó közgazdasági nézet: a pénzügyi függetlenség elvéből az következett, hogy a nemzeti központi bankoknak megfelelő tőkével kell rendelkezniük – ezt az álláspontot az EKB 2017-ben rögzítette. 2023-ban az új körülményekhez igazítva módosította: eszerint a jegybankok a veszteség ellenére is hatékonyan működhetnek, és eleget tehetnek fő céljuknak, az árstabilitás megőrzésének.
Az EKB megítélése azért változott meg, mert a 2010-es évek közepétől a deflációs veszély elhárítására, majd 2020 után a pandémia alatti gazdasági visszaesés tompítására nagy mennyiségű, alacsony kamatozású vállalati értékpapírt és államkötvényt vásárolt, azaz pénzt pumpált a gazdaságba. Ezek a többnyire hosszú lejáratú eszközök akkor is a jegybank mérlegében maradtak, amikor a 2022-től felpörgő infláció csillapítására kamatemelésre kényszerült.