Migrációs Kirakós: A Magyar Követelések Újraéledése a Brüsszeli Stratégiában
A közelmúltban az Európai Bizottság bemutatta első átfogó menekültügyi és migrációs kezelésével foglalkozó stratégiáját, amely nem új jogszabályként, hanem a már elfogadott és folyamatban lévő törvények összesítésére és értelmezésére épít. Az uniós jogalkotás, az utóbbi évek tendenciáit követve, a szigorúbb határellenőrzések, a felgyorsított eljárások és a hatékonyabb visszaküldési mechanizmusok irányába mozdult el. Ezen intézkedések egyaránt a populista pártok nyomásának engedve, valamint kiváltva a jogvédő szervezetek ellenérzéseit. A magyar kormány szkepticizmusa is megerősödött a Brüsszel javaslatai ellen, figyelmen kívül hagyva, hogy más tagállamok eltérő mértékben reagálnak a kérdésre.
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, az Európai Bizottság stratégiájának bejelentését követően hangsúlyozta egy közleményében, hogy Brüsszel migrációs politikája veszélyezteti az emberi életeket. Állítása szerint évtizedek óta ösztönzi az Európán kívüli embereket illegális beutazásra, ezzel fenntartva az embercsempészek üzleti modelljét, növelve ezzel a kontinens biztonsági kockázatait. Szijjártó kifejtette, hogy Magyarország kerítést épített, megakadályozta a kötelező kvóták bevezetését, ezáltal sikeresen megőrzi migránsmentességét, miközben Brüsszel folyamatosan nyomást gyakorol a tagállamokra, hogy fogadják be a menedékkérőket.
Új Fejezet a Migráció Kezelésében
A Bizottság dokumentumában hangsúlyozza, hogy az Unió új fejezetet nyit a migrációs ügyek kezelésében. A közös fellépés célja, hogy Európa meghatározhassa, ki és milyen feltételek mentén léphet be a közösség területére. A stratégia a külső határok védelmének megerősítésére, valamint a partnerországokkal kötött megállapodásokra is fókuszál, rámutatva arra, hogy az új jogszabályi keretek már az előző években is hozzájárultak az illegális migráció csökkentéséhez.
A Frontex adatai is alátámasztják ezt a megközelítést, hiszen a 2015–2016-os válságcsúcs óta az illegális határátlépések száma jelentősen csökkent. A nyugat-balkáni migrációs útvonalon tapasztalható 90%-os csökkenés már három éve megfigyelhető, amit az Unió határőrizeti intézkedései, a harmadik országokkal kialakított együttműködések és az embercsempész hálózatok ellen tett célzott lépések egyaránt segítettek. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a migrációs nyomás nem szűnt meg, csupán az uniós intézkedések nyomán már meglévő hatások kezdtek érvényesülni.