Korrupció a Balkánon: Mit tanulhat Magyarország Koszovótól, Moldovától és Montenegrótól?
A Transparency International friss korrupcióérzékelési indexe megdöbbentő képet festett Magyarország helyzetéről a nemzetközi környezetben. Az utóbbi tíz év alatt a helyzet drámai változáson ment keresztül; míg korábban a cseh, lengyel és szlovák állapotokkal való összehasonlítás dominált, napjainkban a Balkán és Kelet-Európa egyes államai már előttünk járnak a korrupció ellen vívott harcban.
A jelentésben Magyarország 40 pontos mutatóval szerepel, amely az EU legalacsonyabbja, jelenleg Bulgáriával osztozunk ezen a helyezésen. Ezzel szemben Montenegró 46, Koszovó 43, Moldova pedig 42 pontot ért el. Még Észak-Macedónia is azonos pontszámmal zárkózik fel hozzánk, míg Albánia (39) egyre közelít a magyar mutatóhoz. Az említett országok a nemzetközi normákhoz képest már kedvezőbb helyzetben vannak, mint Magyarország, amelynek szomszédai között csak Ukrajna (36), Bosznia-Hercegovina (34), Szerbia (33) és Belarusz (31) teljesít gyengébben.
Érdekes kihívás, hogy érdemes-e egyáltalán összehasonlítani Magyarország helyzetét más országokkal. A Transparency International felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző társadalmi, kulturális és gazdasági környezetek közötti eltérések lényegesek, amikor ezek az értékelések készülnek. Önmagában a 40 pontos mutató nem tükrözi a maximális komplexitást, hiszen Magyarország szoros mérce Kuba, Guyana, Burkina Faso és Tanzánia helyzetéhez is, ami önmagában is aggasztó, figyelembe véve a nemzeti politikai kultúra és a korrupció észlelésének szempontjait.
A Balkánon és Kelet-Európában végbemenő javulás azt jelzi, hogy a korrupció ellen való fellépés nemcsak lehetséges, hanem a régióban már sikerült is előrelépni. Az ilyen példák világosan mutatják, hogy a politikai akarat és a megfelelő intézkedések együtt a változás motorjai lehetnek. Magyarországnak is érdemes lenne tanulnia e fejlődésekből, hogy visszanyerje helyét a korrupciós rangsor élvonalában.