ENSZ-főtitkár kerestetik – hét jelölt maradt versenyben
António Guterres főtitkár kedden tartotta hivatali ideje utolsó beszédjét az ENSZ Közgyűlés idei ülésszakának első napján. A 77 éves volt portugál miniszterelnök a világ előtt álló veszélyekre figyelmeztetett: beszédében említette a háborúkat, az egyenlőtlenség fokozódását, a klímaváltozás súlyosbodását, a mesterséges intelligenciát, valamint azt a megosztottságot, amelyben a repedések szakadékokká szélesednek.
Guterres második ötéves mandátuma után, az év végével távozik. Hivatali ideje egybeesett Donald Trump korszakával, aki elnökként, majd exelnökként és ismét elnökként rendszeresen bírálta a világszervezetet. Az amerikai elnök szerint az ENSZ nem szolgálja az USA érdekeit, mások viszont úgy vélik, a szervezet egyre kevésbé tud megfelelni eredeti küldetésének. Ezt Trump önkényessége mellett annak tulajdonítják, hogy a Biztonsági Tanácsban a vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína is szövetségre lépett egymással, így kevés ügyben van esély konszenzusra.
Zárt ajtók mögött zajlik a jelöltek meghallgatása
A január 1-jén hivatalba lépő utód kiválasztása nehéz feladat elé állítja a döntéshozókat. A pályázók meghallgatása hetek óta tart zárt ajtók mögött. A döntést a Biztonsági Tanács 15 tagja hozza meg, amelynek öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország – mellett tíz, kétéves mandátummal, régiónként meghatározott alapon rotációban egymást váltó állam alkotja. Utóbbiak jelenleg: Bahrein, Dánia, Görögország, Kolumbia, Kongói Demokratikus Köztársaság, Lettország, Libéria, Pakisztán, Panama és Szomália. A gyakorlatban az öt állandó tag között kialakult kompromisszum dönt.
A Biztonsági Tanács tagjai eddig három szimpátiaszavazást tartottak, amelyek elvileg titkosak, de eredményük kiszivárgott. Ennek köszönhetően a múlt héten kiszállt a versenyből a 75 éves Michelle Bachelet volt chilei elnök, aki ENSZ emberjogi biztosaként is dolgozott. Bachelet mögött nem látszott támogatás, tizenegyen elutasították. Így heten maradtak, akik között nincs kiemelkedően esélyes jelölt.
Vetók és földrajzi rotáció szűkítik a kört
Az eddigi három körben a próbaszavazatok annyira szórtak voltak, hogy elemzők szerint annak veszélye is felmerült, hogy a Biztonsági Tanács nem jut időben döntésre. Guterres azonban kizárta, hogy januártól átmenetileg is a poszton maradna.
Oroszország megvétózná az argentin Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetőjét, mert az nem Oroszország álláspontja szerint nyilatkozott az ukrajnai háború kapcsán a zaporizzsjai atomerőműről. Bacheletet az Egyesült Államok nem kedveli az abortusz liberalizálását támogató álláspontja miatt, de Washington vétót emelne Carolyn Rodrigues-Birkett guyanai ENSZ-nagykövet ellen is, mert az népirtásnak bélyegezte Izrael gázai hadviselését.
A főtitkár személyében szerepet játszik a földrajzi rotáció is. Mivel a legutóbbi három vezető afrikai, ázsiai és európai volt, most Amerika és a karibi térség következne. Így az ugandai Olara Otunnunak – bár volt főtitkárhelyettes is – nincs túl nagy esélye, ahogy Macky Sall volt szenegáli államfőnek sem. Az informális szavazásban egyelőre a sor végén szerepel María Fernanda Espinosa korábbi ecuadori védelmi és külügyminiszter, illetve honfitársa, Ivonne Baki.
A legnagyobb támogatást az első három kör után Rebeca Grynspan, Costa Rica volt alelnöke élvezi, aki a kampánya idejére felfüggesztette tevékenységét az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának élén. Ha ő nyerne, akkor ő lenne az ENSZ első női főtitkára.