Növekvő feszültség az egyházak és a kormány között a Fidesz bukása után
A legutóbbi parlamenti választások előtti Medián felmérés szerint a katolikusként vagy reformátusként megkereszteltek csupán 35%-a támogatta a Fideszt. Azok, akik rendszeresen látogatják a templomokat, a lakosság 8-10%-át teszik ki, és közülük 51% hajlandó lett volna újabb esélyt adni a kormánynak. Ez a szupport nemcsak a párt irányvonalát, hanem a kormány és az egyházak közötti kölcsönös bizalmat is próbára teszi.
Az egyházi körökben komoly riadalmat keltett Magyar Péter győzelme Orbán Viktor felett. Az előző választásokon Orbán a Jóisten kegyelmével hivatkozott hatalmának megőrzésére, így Magyar Péter győzelme miatt logikus hívószóként jelent meg az új kormányfő Sátánként való értelmezése. Osztie Zoltán plébános, aki évek óta misét mond Orbánért, egy fideszes demonstráción nyíltan kijelentette, hogy a kormányfő a „Stop önkény” jelmondat mellett áll.
A rettegés az egyházi intézmények között arról szól, hogy a hittan- és etikaoktatás megszüntetésére lehet számítani. Ez a lépés már a Kádár-rendszer idejéből fennmaradt egyházi iskolák bezárásával fenyeget, a piaristákat is beleértve, ahova Magyar Péter is járt. Az eljárás mögött azonban magyarázatok híján a fenyegetettség légkörét érzékelik, ami segíti a félelmek elmélyülését.
Az egyházi iskolák jövője kérdésessé vált, de a változások lehetséges okai nem feltétlenül a rettegők elképzeléseiből fakadnak. Az aggodalmak csak még inkább felerősítik a politikai és vallási világ közötti feszültségeket, amelyeket a kormányzati ígéretek sem csillapíthatnak könnyedén.
Ahogy a jogi keretek átalakítása folyamatban van, úgy az érintettek közötti bizalom helyreállítása még hosszú időt vehet igénybe. A kormányzat ígérete, miszerint megszüntetik a nemzeti együttműködés rendszerében kialakult függőségi viszonyt az egyházakkal, egyelőre nem sejteti a gyors változások lehetőségét.