Bővíthető-e a szexuális bűncselekmények köre a beleegyezés hiányára építve?
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen történt szexuális erőszak ügyével kapcsolatos felmentő ítélet újra napirendre tűzte a szexuális bűncselekmények definícióját. A kérdés, hogy a büntetőjogi felelősség továbbra is a kényszerhez köthető-e, vagy szükség lenne egy olyan jogi keretrendszerre, amely a beleegyezés hiányát is figyelembe veszi, különösen a nővédő csoportok igénye alapján merül fel.
Az ügy háttere
Az RTL Híradó beszámolója alapján a bíróság nemrég felmentette a Képzőművészeti Egyetem férfi hallgatóját, aki 2021-ben állítólag megerőszakolt egy 21 éves hallgatótársat. Az indoklás szerint a nem beleegyezés önmagában nem minősült erőszaknak, mivel a sértett beengedte a vádlottat a kollégiumi szobájába, és nem tanúsított fizikai ellenállást. Annak ellenére, hogy a sértett később üzenetet kapott a férfitól, amiben az elismerte a bűncselekményt, a rendőrségi segélynyújtás során megalázó megjegyzéseket kapott, és az eljárás első fokon felmentéssel zárult.
Mintamegoldások: Lex R.
Az egyetemi közösség és nőjogi szervezetek az ügyre reagálva petíciót indítottak a Büntető Törvénykönyv módosításáért. A petíció kezdeményezője Mérő Vera, a Nem Tehetsz Róla, Tehetsz Ellene Alapítvány alapítója. A cél egy új tényállási megoldás bevezetése, amely a beleegyezés hiányára épít.
A hatályos jogi keretek áttekintése
A közbeszédben használt nemi erőszak fogalma gyakran összemosódik a szexuális erőszak és a szexuális kényszerítés tényállásaival, amelyeket a Büntető Törvénykönyv külön-külön határoz meg.
1. Szexuális kényszerítés
A szexuális kényszerítés esetében az elkövető mást kényszerít szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére. A sértett kizárólag természetes személy lehet, aki betöltötte a 12. életévét, és képes akaratot nyilvánítani. Ha a sértett nem képes akaratnyilvánításra, akkor automatikusan a szexuális erőszak bűncselekménye terheli a vádlottat.
2. Szexuális erőszak
A szexuális erőszakot a törvény szigorúbban minősíti. Az elkövető szexuális erőszakot követ el, ha:
- Fizikai erőszakkal vagy az élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel kényszerít,
- Olyan állapotban lévő személyt használ fel, aki nem képes védekezni vagy akaratot nyilvánítani,
- 12. életévét be nem töltött személlyel végez szexuális cselekményt.
A szexuális erőszak jogi megítélése kiemelten fontos, hiszen az állam arra kötelezi a jogalkotókat, hogy foglalkozzanak a beleegyezés problematikájával is. A kérdés, mint azt a Lex R petíció is hangsúlyozza, hogy mi lesz az áldozatokkal, akiket a jog állapota nem véd meg kellőképpen.
Az ügy tanulságai és a bírósági határozatok fényében sürgetővé válik a jogi keretek újragondolása, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek hasonlóan megkérdőjelezhető ítéletek.