Sosem látott turistaboom jöhet Budapesten – de mi lesz, ha be is következik?
Csaknem kétszeresére nőhet a magyarországi vendégéjszakák száma 2036-ra egy új elemzés szerint. A világ egyik legnagyobb szállodalánca úgy látja, hazánk az egyik legdinamikusabban fejlődő európai célpont lehet. A kérdés az, hogy a növekvő kereslet nem vezet-e túlturizmushoz, és hogy lesz-e elég szálláshely, valamint megfelelő közlekedési kapcsolat a reptér felé.
Harmadával nőhet az európai kereslet
A következő tíz évben harmadával nőhet az európai szállások iránti kereslet – derül ki a szállodalánc most kiadott elemzéséből. A 47 országot vizsgáló adatok alapján ez évente több mint 1,6 milliárd vendégéjszakát jelenthet 2036-ban a kontinensen. A növekedés hátterében főleg a nemzetközi utazások állnak: ezek 42 százalékkal bővülhetnek, szemben a belföldi utazások 24 százalékos növekedésével.
Utóbbi eltérésre egyszerű a magyarázat: Ázsia, a Közel-Kelet, illetve Közép- és Kelet-Európa több országa számára válnak elérhetőbbé az európai célpontok, vagy azért, mert a polgárok életszínvonala nő, vagy mert javulnak a közlekedési – elsősorban a légi közlekedési – kapcsolatok.
Magyarország a legnagyobb növekedők között
Az európai turisták közül a legnagyobb növekedést a grúzok (123 százalék), a moldovaiak (107 százalék) és az örmények (76 százalék) produkálhatják, de ennél is nagyobb arányú lehet a bővülés Kínából vagy Dél-Koreából. A célországok között őrzik népszerűségüket a hagyományos turisztikai központok, a kelet-közép-európai országok, a balti államok és a Balkán azonban növekedésben felülmúlhatja ezeket.
Magyarország esetében a felmérés készítői az egyik legnagyobb, 80 százalékos növekedéssel számolnak, ráadásul egy erős kiindulóponthoz képest látják reálisnak a majdnem duplázást: hazánkat a listán csak a turizmusban nem annyira erős Azerbajdzsán (116 százalék), Lettország (83 százalék) és Románia (82 százalék) előzi meg.
A költés a vendégéjszakáknál is gyorsabban nőhet
A jelentésnek van két ennél is érdekesebb megállapítása: a vendégéjszakák számánál nagyobb arányban, csaknem kétharmadával nőhet az itt elköltött összeg (a 2026-os 825 milliárd euróról 1300 milliárd euróra), ami összefüggésben lehet azzal is, hogy az üzleti turizmus nagyobb arányban bővülhet, mint a szabadidős utazások száma (50 százalék, szemben a 39 százalékkal).
Gasztronómia és szigorodó Airbnb-szabályok
A szállodalánc kelet-európai, olasz, görög és máltai fejlesztésért felelős alelnöke szerint Budapest esetében két szempontot érdemes kiemelni. Egyrészt a gasztronómiai kínálat – az éttermek, bárok és kávézók világa – hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, számos igazán ötletes éttermi koncepció jelent meg, amelyek öt-hat évvel ezelőtt még egyáltalán nem léteztek.
Másrészt úgy látja, a különböző kerületek egyre szigorúbb szabályokat alkalmaznak a rövid távú lakáskiadással, vagyis az Airbnb-vel szemben; amire szükség is van, hiszen el kell kerülni a túlturizmus kialakulását Budapesten. Ezzel párhuzamosan a repülőtér is bővülni fog, és talán egyszer még egy megfelelő közlekedési kapcsolat is kiépül a reptér felé – fogalmazott.