SPIRÓ GYÖRGY: A KÖZTÁRSASÁG NAPJÁN
Az 1989. október 23-i események kiemelkedő jelentőségűek voltak a magyar politikai történelemben, hiszen ezen a napon Szűrös Mátyás a Parlament erkélyéről kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot. Azóta eltelt évtizedek során a köztársaságot és az annak megvalósításáért harcoló személyeket, mint Györök Leó, Mód Péter és Havas Endre, sokan emlékezettel övezik. Spiró György szavaival élve, Györök Leó emléke a nemzeti tudatban fennmaradt, különösen azok számára, akik soha nem élhettek a köztársaság által biztosított szabadsággal.
A címer választása
Az Országgyűlés 1990. június 19-én döntött az ország címeréről. Ezen a napon Szabó Miklós, az SZDSZ történésze éles vitát indított, hiszen a Kossuth-címer mellett érvelt. Szerinte a koronás címert a Horthy-rendszer időszakával való összefonódás miatt sokan a húszas-harmincas évek nosztalgiájának tekintették volna. Ennek ellenére a koronás kiscímer a szavazás során jelentős támogatást kapott, azonban a szükséges kétharmados többséget nem érte el. A téma később újra napirendre került, és végül 1990. július 3-án Balsai István igazságügyi miniszter egyedül a koronás kiscímerre vonatkozó javaslatot terjesztette be. Antall József miniszterelnök megkapta a kormány támogatását, mely szerint a közvélemény a koronás címer mögött áll. Az Országgyűlés 258 igen szavazattal, 28 ellenében és 35 tartózkodással végül a koronás címert nyilvánította Magyarország állami címerévé, ezzel visszahozva a múlt emlékét, egyben megteremtve a felélesztésére irányuló törekvéseket is.
Györök Leó élete
Györök Leó 1847. április 22-én született, a nemesi Györök család tagjaként, édesapja, Györök György, a szabadságharc hadbírája volt. Édesanyja korán távozott, és Leónak fiatalon kellett felvennie az élet nehézségeit. Apja ügyvédként próbálkozott, ám az állandó anyagi gondokkal küzdött. Leó, miután a székesfehérvári középiskola után Fiuméba ment, tengerész lett, majd a Sorbonne-on folytatta tanulmányait, ahol mérnöki és filozófiai ismereteket szerzett. A 1871-es Kommünben való részvétele magával hozta a forradalom viharait. A Párizs védelmében szerzett tapasztalatok és a következő hónapok krízisei formálták jellemét és politikai nézeteit, melyek később a hazai köztársasági eszmékhez vezettek.
A Kommün és a következmények
A Kommün idején Györök Leó kitartóan harcolt, de végül letartóztatásra került, ám mivel a forradalom leverése után ő is fogságba esett, elítélték és deportálták. Ahogy a forradalom leverését követően érkező nehézségek és a börtönviselt évek lassan feledésbe merültek, Györök Leó élete és politikai törekvései egy új értelmet nyertek több generáció számára, akik vészterhes időszakok ellenére is a szabadság és a köztársaság remetéiként tisztelték őt.
Spiró György emlékezete fontos figyelmeztetés arra, hogy mennyire lényeges a történelmi gyökereink tisztában lenni és azt továbbörökíteni, bársonyos pillanatokkal és mesebeli hősökkel megalkotni a nemzeti identitásunkat. Györök Leó, Mód Péter és Havas Endre története több, mint csak emlék – ez a küzdelem a köztársaságért és a szabadságért, ami mindannyiunk öröksége marad.