Szabó Andrea: Ha az új alkotmány sem a miénk, mi marad nekünk?

Az Alkotmány: Közös Ügyünk, Nem Politikai Jutalom

A harmadik rendszerváltás idején nem egy győztes párt által kiötlött alkotmányra van szükség, hanem egy közös alkotmányra, amelyet a nép érthetően, közösen alakított és népszavazással hagyott jóvá. Az alkotmány nem csupán egy jogi dokumentum; sokkal inkább az a keret, amely meghatározza közös életünket, a hatalom korlátait és az alapvető jogainkat. Ezek azok a jogok, amelyeket senki sem vehet el tőlünk, és amelyek védelme érdekében minden polgárnak ki kell állnia, ha a politika elfelejtené legitimitásának forrását.

Az Alkotmány és a Közös Elfogadás

Az Egyesült Államok alkotmánya, amelyet 1787-ben írtak alá, azóta mindössze huszonhét módosításon ment keresztül. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban nincs egyetlen írásos alkotmány, mégis sikeresen működnek. Ez azt mutatja, hogy nem a szöveg megléte, hanem a mögötte álló közös hit, elfogadás és az értékek védelme a legfontosabb. A közös alkotmány a társadalom számára nemcsak jogi dokumentum, hanem az együttélés alapelveit is képviseli.

A Magyar Alaptörvény Hiányosságai

Jelenleg Magyarországnak alaptörvénye van, de nincs olyan közös alkotmánya, amely a társadalom minden tagja számára elfogadható lenne. Ahhoz, hogy a társadalom valóban együtt tudjon élni, elengedhetetlen, hogy közösen alakítsák ki azt a keretet, amely a mindennapi életet irányítja. Az alkotmánynak nem csupán a győztesek jutalomját kellene tükröznie, hanem a társadalom minden tagjának érdekeit és jogait védenie. Ennek érdekében a közös beszélgetések és viták révén építhetjük fel egy jövőbeli alkotmány elképzelését.