Tiborczcal együttműködve, vajon Komonczi Zsolt már milliárdos ingatlanfejlesztésbe kezdett Ausztráliában?
Komonczi Zsolt, aki a budapesti Hotel Dorotheát Tiborcz Istvánnal közösen birtokolta és fejlesztette, most Sydney legelőkelőbb negyedében tervez luxuslakások építését. Az üzletember ausztráliai cégeinél gyakran homályos, hogy ki is a tényleges tulajdonos, ami nem meglepő annak a tevékenységnek a fényében, amit a helyi lakók és a projekt iránt érdeklődők megfigyelnek.
A Mosman negyed lakói aggodalommal figyelik, hogy milyen grandiózus ingatlanfejlesztéseket terveznek a befektetők. A Balmoral Beachtől néhány perces sétára eddig egy- és kétszintes villák díszítették a domboldalt, de a Mosman Collective legfrissebb hírei alapján az ingatlanfejlesztők három telket szeretnének összevonni a Redan Streeten. Itt egy 8-9 emeletes épületegyüttest szeretnének felhúzni, amely összesen 15 exkluzív lakást foglalna magába.
Az efféle tájidegen projekteket a budai Hegyvidék lakói is ismerhetik, ahol Tiborcz István érdekeltségei luxuskockákat építettek erdős ligetek helyén. Az ausztrál fejlesztés két gazdája a Centennial Antipody Redan és a Place CO Redan. A Centennial része Komonczi Zsolt magyarországi üzleti érdekeltségeinek, amely a 90-es évek végén indult, és azóta számos olyan projektben jelent meg, amelyek idővel Orbán Viktor vejénél, Tiborcz Istvánnál kötöttek ki.
Komonczi az ausztráliai piacon való megjelenését 2023-ra datálja, és az ottani üzleteivel foglalkozva, a helyiek észrevették, hogy a vállalkozásainál gyakran homályos, hogy ki a végső tulajdonos. Sőt, egyes részesedések a „más javát szolgálják”, ami kérdéseket vet fel a tulajdonosi struktúrákkal kapcsolatban. Bár ez a gyakorlat nem egyedi Ausztráliában, a Redan Street-i projekt körüli feszültség azért is aggasztó, mert az állami támogatásokra is támaszkodik.
Új-Dél-Wales kormánya 2023 végén olyan szabályokat vezetett be, amelyek célja, hogy ösztönözze a magánfejlesztőket megfizethető bérlakások építésére. Ha egy projekt bruttó alapterületének legalább 10-15% -át bérlakás szánják, akkor cserébe komoly előnyöket nyújtanak, például a beépíthetőség növelését 20-30%-kal, illetve a maximális épületmagasság meghatározásának növelését.
A nagyobb projekteket a kabinet gyorsított ütemben engedélyezheti, ami mentesíti azokat az önkormányzati döntéshozataltól. Ez a megoldás meglehetősen hasonlít a Magyarországon tapasztalható helyzethez, ahol kulcsfontosságú projektek Igazgatás alatt állnak, és különböző hitellehetőségek felfedezhetők az ingatlanpiacon.
Az ott élők aggodalma a szabályozás eredeti céljára vezethető vissza, amely a lakhatási válság enyhítése volt. Azonban az egyes fejlesztők a gyakorlatban profitálnak a helyzetből, mert a projekt többsége luxuslakásokból áll, amelyeket csak 15 évre kötelező bérlakásként ajánlani, majd szabadon értékesíthetők.
Komonczi és üzlettársa, James Alexander-Hatziplis, akinek egy ausztrál építészeti stúdiója van, nem egyedülálló abban, hogy a szabályozásokban rejlő lehetőségeket kihasználja. Például a szomszédos telken egy neves ausztrál ingatlanos cég, a Time & Place is hasonló feltételek mellett fejleszt, és természetesen ők is hivatkoznak a konkurenciájuk tízemeletes terveire.
Ami különösen érdekessé teszi ezt a külföldi terjeszkedést a magyarok számára, az két szempontból adódik: egyrészről vajon egyértelműen megérthetjük-e, hogy Komonczi Zsolt ausztrál cégei kinek az érdekeit képviselik, másrészről pedig azt is, hogy honnan van az üzletember tőkéje az ottani fejlesztésekhez.