Trump közel-keleti háborúja hatalmas pofon Magyarországnak
A forint gyengülése és az energiahordozók árának emelkedése szorosan összefügg a közel-keleti háború eseményeivel. Az üzemanyagárak és a vállalkozások energiaköltségei függetlenül emelkednek, függetlenül attól, hogy a Mol hozzáfér-e orosz olajhoz, vagy van-e orosz vezetékes gáz. A növekvő energiaárak és a gyengébb forint fűti az inflációt, miközben a gazdaság reménykedett egy kedvezőbb periódusban. Az újabb háború fojtogatja a gazdasági kilátásokat, amelyek éppen jobbra fordulhattak volna.
A magyar kormány az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni hadjáratát a kampányába beillesztette, elfeledkezve arról, hogy ennek a háborúnak a szikráját Orbán Viktor békebarátja, Donald Trump amerikai elnök gyújtotta meg. A külügyminisztérium aggodalmait fejezte ki, miszerint a szárazföldi kőolajszállítások ukrajnai blokádja a magyar gazdaság elleni merényletként értelmezhető. A Barátság vezeték újraindításának lehetőségét a kormány tagadta, noha az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij figyelmeztetett arra, hogy az orosz támadások által okozott infrastruktúra-törések mértékét nehéz felmérni, mivel a vezérlőpanelek és a föld alatti csövek láthatatlanok a műholdfelvételeken. Zelenszkij arra is felhívta a figyelmet, hogy a vezeték megsemmisült, és a helyreállításhoz tűzszünetre van szükség.
Az eddigi tények nélkülözhetetlen részét képezi, hogy a közel-keleti konfliktus felforgatja a kőolaj és földgáz világpiacát. Irán bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását, amely kulcsfontosságú útvonal a globális olajszállítmányok szempontjából. Ennek hatására a hajóbiztosítók többsége március 5-től nem fedezi a Perzsa-öböl és az iráni vizek területén történő tevékenységeket. A biztosítás nélküli kereskedelem speciális problémákat vet fel, amelyek megállásra kényszeríthetik a térség gazdasági tevékenységét.
A Hormuzi-szoroson naponta a világ kőolajkereskedelmének körülbelül ötöde halad át, és a katari illetve emírségekbeli cseppfolyosított földgáz (LNG) exportja is érintett. Ez az exportja az európai LNG-behozatal több mint 10%-át, míg a kínai LNG-import 25%-át fedezi. Az árak gyorsan reagáltak az eseményekre: a Brent olaj ára hordónként 70 dollárról 80 dollár fölé emelkedett, míg az európai gáztőzsdén a jegyzési árak megawattóránként 31 euróról 60 euróra ugrottak.
Bár Magyarország orosz kapcsolatai továbbra is megmaradnak, a gazdasági helyzet nem tűnik stabilnak. Az energiaárak emelkedésének következtében a gazdasági előrejelzések borongósak, ezzel párhuzamosan pedig a forint is gyengül, ami kihatással lesz az inflációs várakozásokra is.