Trump figyelmeztetése az árnyékflottáknak: Oroszoknak is üzenetet küldött
Az Egyesült Államok nemrégiben hatalmas lépésre szánta el magát az ún. árnyékflottákkal szemben, amelyekhez számos tankerhajó tartozik. Ezek a hajók viszonylag titokzatos körülmények között működnek, és többek között szankciók alatt álló árukat szállítanak, ami jelentős tengerjogi dilemmákat vet fel. A nemzetközi jog terén jártas Lattmann Tamás jogász segítségével vizsgáljuk meg a helyzetet.
Az Egyesült Államok flottája, Donald Trump elnök irányítása alatt, már több mint egy hónap leforgása alatt hat olajszállító tankert foglalt le, mindegyik az árnyékflotta tagja. A globális tengerek és óceánok több mint másfél ezer ilyen hajót rejtenek, melyek általában szankciók hatálya alatt álló szállítmányt csempésznek homályos célokkal.
A nyugati államok régóta aggódnak a titokzatos tankerflották működése miatt, de a Trump által elrendelt tengeri blokád Venezuelával szemben tette lehetővé a fokozott fellépést. Ez a blokád továbbra is érvényben maradt még akkor is, amikor amerikai kommandósok sikerrel akcióztak Nicolas Maduro, Venezuela elnökének elfogásán.
Az amerikai parti őrség, a haditengerészet támogatásával, egy sor tankerhajót – köztük a Skipper, Centuries, M Sophia, Olina és Veronica nevűeket – állított meg a Karib-tengeren, mindannyian guyanai, panamai vagy hasonló, erre „szakosodott” ország zászlaja alatt hajóztak.
A Bella 1 tanker, amely a nyár végén indult útnak Irántól, szintén a figyelem középpontjába került. A hajó a Suez–Gibraltár útvonalon haladt a Karib-tenger felé, amikor az amerikai hatóságok már december végén szeretnék ellenőrizni, de a Bella 1 ezt megtagadta, és az automata helymeghatározóját kikapcsolva északkelet felé vette az irányt.
Mivel a nagy kereskedelmi hajók ritkán tudnak elmenekülni a fürge hadihajók elől, a Bella 1 sem volt kivétel. Amikor január elsején újra nyomozni kezdték, már Marinera néven jelentkezett, orosz zászlóval az oldalán, és valószínűleg az orosz Murmanszk kikötőjéhez tartott, kerülve más országok felségvizeit.
A hajót végül Izlandtól háromszáz kilométerre délen, nemzetközi vizeken foglalták le. Moszkva diplomáciai úton kért segítséget Washingtonból, hogy hagyjanak fel az üldözéssel, sőt, állítólag tengeralattjárót is küldtek volna a hajó megsegítésére. Az amerikaiak azonban incidens nélkül ragadták el a Marinera tanker hajót.