A Duna Aszfalt Zrt. új kötvénykibocsátása és az MNB szerepe
A Duna Aszfalt Zrt., a NER egyik legnagyobb építőipari cégcsoportjának vezető vállalata, tavaly novemberben figyelemre méltó lépésként kibocsátott 400 millió dollár névértékű, 2035-ben lejáró kötvényeket. E döntésnek köszönhetően a cég körülbelül 140-150 milliárd forintnyi új finanszírozáshoz jutott, ami átformálta a vállalat adósságszerkezetét. Az új kötvények révén a kötelezettségek a korábbi 30 milliárd forintról 161,4 milliárd forintra emelkedtek, míg a hosszú lejáratú kötelezettségek összesített állománya 206,6 milliárd forintra nőtt.
Bár a Duna Aszfalt Zrt. képviselői nem osztottak meg részleteket arról, hogy mire használták fel az új forrást, illetve hogy a lejegyzők között van-e állami szereplő, az ügylet zártsága miatt ezek az információk nem tartoznak a nyilvánosságra. Érdekes, hogy a kibocsátás forintértéke körülbelül harmadát teszi ki a Duna Group, tehát a konszolidált cégcsoport várható 455 milliárd forintos árbevételének 2025-re tervezett összegének.
A Duna Aszfalt Zrt. képviselői a kötvénykibocsátás körülményeire hivatkozva közölték, hogy az ügylet nem nyilvános tájékoztató keretein belül zajlott, így annak feltételei és részletei nem nyíltak meg a nyilvánosság számára. Ez a titkolózás újabb kérdéseket vet fel az MNB programjának működése, és a vállalatok adósságkezelése kapcsán. Érdemes megjegyezni, hogy Szíjj László, a Duna Aszfalt Zrt. tulajdonosa, korábban már részesült az MNB programjának pénzügyi forrásaiból is, amit érdemes figyelemmel kísérni a jövőbeni tranzakcióknál.
A vállalat pénzügyi lépései tehát nem csupán a Duna Aszfalt, hanem a szektor egészét is befolyásolják, és a hatóságok figyelmét is felkelthetik, mivel a teljes adósságpálya alakulása fontos tényező a gazdasági stabilitás szempontjából.