Az ügynökakták feltárásáról szóló törvényjavaslat benyújtása
A kormány a napokban benyújtotta az ügynökakták feltárásáról szóló törvényjavaslatát a parlamentnek. A javaslat célja, hogy a múlt megismerhetősége és a közintézmények átláthatósága révén erősítse a demokratikus jogállamot. A közlemény szerint a történelmi igazságok feltárása és a közös múltunkkal való szembenézés elengedhetetlen a társadalmi bizalom helyreállításához, különösen a kommunista rendszer áldozataival kapcsolatban.
Az előterjesztett javaslat alapján az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára lesz a fő felelős azért, hogy a tárolt, eddig titkos iratok – beleértve az ügynökaktákat is – minél szélesebb körű betekintést nyújtsanak a nyilvánosság számára. Ennek érdekében a kormány tervezi egy online felület létrehozását, amely lehetővé teszi a dokumentumok elérhetőségét és egyszerűsített hozzáférését.
Kiemelték, hogy a feltárás előkészítése már korábban elkezdődött, a parlament egy korábbi javaslat elfogadásán keresztül. Most azonban a folyamat teljes szabályozására vonatkozó tervezet kerül a képviselők elé, amely az akták nyilvánosságra hozatalának lépéseit részletesen meghatározza.
Az iratok közzététele előtt alapos átvizsgálásra kerülnek, hogy megállapítsák, az információk nyilvánossága nem sérti-e a bennük szereplő személyek alapjogait és magánéletük tiszteletét. A legérzékenyebb adatokat, amelyek például a személyek egészségi állapotára vagy közéleti tevékenységeikre vonatkoznak, szigorú feltételek mellett tennék csak elérhetővé.
A javaslatban szereplő tervek szerint az akták nyilvánosságra hozatala fokozatosan fog végbemenni. Elsőként az úgynevezett hatos kartonok és a mágnesszalagok tartalmának közzététele várható, melyek az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt nem sokkal válnak elérhetővé. Ezek az akták alapvetően a hálózati személyek beszervezésének adatait tartalmazzák.
Az év végéig folyamatosan elérhetővé válik a B-dossziékból megmaradt akták sora, amelyek a különböző hálózatokkal kapcsolatba került egyének nevét, beszervezési aktáit és a róluk készült értékeléseket tartalmazzák. A kormány hangsúlyozta, hogy az ügynökakták feltárása hozzájárul a múlt és a jelen megértéséhez, valamint elősegíti a történelmi igazságtételt és a kutatás szabadságát.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának célja nem csupán a múlt feltárása, hanem a közérdek, az információs önrendelkezési jog és a nemzetbiztonsági érdekek közötti egyensúly megteremtése is, hogy a társadalmi bizalom helyreállításához elengedhetetlen adatokat minimális károkkal lehessen közzétenni.