A rezsiinfláció számításának trükközése
A januári rezsistop támogatás, amely a januári fogyasztás 30%-ának megfelelő utólagos számlajóváírást jelenti, gyakorlatilag egy levásárolható kupont takar. Ennek ellenére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) figyelembe veszi azt a rezsiinfláció számításakor. Ennek következtében az országgyűlési választások előtt kiadott márciusi inflációs adatok nem tapasztalhatnak drasztikus emelkedést a hideg időjárás következtében, hanem várhatóan árcsökkenést tapasztalhatunk.
Hogyan érvényesül a kedvezmény?
A KSH tájékoztatása szerint a rezsikedvezmény hatása 2026 márciusától lesz látható a hazai fogyasztói árindexben (CPI). Márciusban és áprilisban a havi diktálás alapján történő számlázások juttatják el a fogyasztók számára a kedvezményeket. 2026 májusától pedig azok a háztartások is részesülnek a kedvezményből, akik éves vagy hőmérsékletfüggő elszámolással fizetnek energiaszámláikat.
Az általános gyakorlat alapján meglehetős furcsa, hogy egy rezsikedvezmény megjelenik az inflációs statisztikákban, hiszen az energiaárak nem emelkedtek ennek következtében. Januárban, márciusban és áprilisban sem változtak az árak, a költségek nem emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a rezsiköltségek egy fillérrel sem lettek alacsonyabbak.
Az állam szerepe a rezsistopban
A januári hideg időjárás miatt a kormány 30%-os kedvezmény nyújtásáról döntött, ezt „rezsistop” néven emlegetik. Február 2-án jelent meg a kormányrendelet a támogatásról, amely utólagos természetű, hiszen a fogyasztó havi energiafogyasztásának 30%-át tekinti figyelembe. A havi diktálós fogyasztók esetében egyszerűbb a helyzet, mivel februárban a januári, túlfizetett számláikat kapták vissza
Utólagos támogatás mint levásárolható kupon
A rezsistop intézkedése valójában nem érinti a lakossági energiaárakat. A kormány az MVM-en keresztül nyújt utólagos támogatást. Ezen támogatás forint értéke a fogyasztó januári energiafogyasztásától és az áraktól függ, de lényegében ez a támogatás egyfajta levásárolható kuponnak felel meg.
Statikus ármegfigyelés és inflációs statisztikák
A KSH statisztikai gyakorlatában megjelenő árváltozások sokszor nem tükrözik a valós ármozgásokat a rezsicsökkentés keretein belül. A lakossági energiaárak hónapról hónapra változatlanok, mégis dinamikus árindexeket közölnek, ami szakmai szempontból megkérdőjelezhető.
2022 óta a háztartási energiának két árkategóriája van: egy rezsicsökkentett és egy piaci ár. A szolgáltatók az alacsonyabb árat a meghatározott fogyasztási keretig, míg a magasabbat a fölötte elhasználható áram és gáz esetében alkalmazzák. A KSH úgy alakította ki az árindexet, hogy figyelembe veszi a fogyasztás és a két ársáv függvényében számított átlagos árakat, ami azonban aggályos, mivel az árindexeknek nem szabadna a fogyasztás szintjén változniuk.
A választások előtti inflációs manipuláció
A statisztikai hivatal régóta hangsúlyozta, hogy a választott módszertan megfelel a szakmai normáknak, és az Eurostattal egyeztettek a megoldások kapcsán. Az uniós módszertan bevezetésével az árszámítás alapelvei átalakultak, azonban a hazai CPI továbbra is havonta változik az összfogyasztás szerint. Ez a két hónapos késlekedés pedig azt eredményezi, hogy az időszakos rezsikedvezmények hatása a márciusi inflációs adatok közzététele előtt realizálódik.
Úgy tűnik, hogy a rezsistop támogatás, amellyel a kormány próbálja csökkenteni az infláció mértékét, egy újabb eszköz az inflációs adatok manipulálására, hiszen az intézkedés nem érinti az energia valódi árát, de azért a KSH figyelembe vette. Ezzel a kormány gyakorlatilag átvállalta a háztartások januári fogyasztásának 30%-át, azonban az energia költségei ettől nem változtak.