A szabad gondolat nyelve – Visnyai Zoltán és a könyvborítók világának új dimenziói
Visnyai Zoltán neve egyre inkább beivódik a kortárs könyvtervezés világába, ahol személyisége és kreativitása egy új nyelvet teremt a könyvborítók számára. A Magvető, az Open Books és az Okapi Press kiadók mellett dolgozó tervező grafikus a tipográfiai kísérletezés mestere, aki nemcsak a könyv szövegének elmélyítésére törekszik, hanem a betűk önálló jelentését is képes kiemelni. A vele készült interjúban a független könyvkiadás, a művészkönyvek jelentősége, illetve a közösségépítés fontossága kerül szóba.
A kezdetekben Visnyai a Magvető Kiadó promóciós anyagain dolgozott, ahol lehetőséget kapott arra, hogy a könyvborítók tervezésével foglalkozzon. „Óriási bátorság volt a Kiadó részéről, hogy megbíztak egy fiatal grafikust, ami segített a szakmai pályafutásom elindításában” – meséli, hangsúlyozva, mennyire hálás a bizalomért és a pozitív tapasztalatokért, amiket ott szerzett. Az utóbbi időszakban pedig az Open Books kiadónál is aktív szerepet játszik a tervezésben, ami szintén új kihívásokat hozott számára.
Simon Márton költő és Visnyai Zoltán közös munkájának során egy mikrokiadó, az Okapi Press alapítása történt, amely eltér a hagyományos nagy kiadók működésétől. „Míg a nagy kiadók külön szakembereket foglalkoztatnak a különböző feladatkörökre, nálunk minden feladatot hárman végzünk.” Hozzáteszi, hogy ez a feladatmegosztás kibővíti a munkakörét, hiszen nemcsak grafikai tervezésben jeleskedik, hanem a menedzsment terén is aktívan részt vesz.
Az Okapi Press esetében a vizuális kísérletezés lehetőségei hatalmas mértékben kibővültek. „Itt megengedhetjük magunknak a hibázást, nagyobb kockázatot vállalhatunk” – hangsúlyozza a tervező, aki a tipográfia szerepét és formálását tartja a kreatív folyamat középpontjában. „A borítóknak a szabadság tartja össze a világát” – mondja, kiemelve, hogy a borítók végső formája nem csupán esztétikai, hanem szellemi üzenetet is közvetít.
Sajátos megközelítése alapján Visnyai a borítók tervezésénél a szöveg hangulatát és műfaji sajátosságait kívánja megjeleníteni, a betűtípusokat pedig személyiségekként kezeli. A tervezési folyamat során nemcsak a külsőségekre figyel, hanem arra is, hogy a tartalom szempontjából mennyire tükrözi az adott művet az elkészült dizájn.
Tandori Dezső verseinek fakszimile kiadványa kapcsán elmondta, hogy a célja az volt, hogy a lehető legpontosabban reprodukálja a művet, miközben elérhető áron juttassák el a közönséghez. „Az alapötlet az volt, hogy a fakszimile ne premium termék legyen, hanem inkább a művészet közel hozása legyen a célunk” – mondta, és megemlítette, hogy a fogadtatása meglepően pozitív volt.
A közösségépítést fontosnak tartja a fiatalok számára, akikkel együtt dolgozik. A Falu Kollektíva alapítása is ebből a szándékból fakad, hiszen a tudásmegosztás egyik kulcsszereplőjévé kíván válni. „A rivalizálás helyett egymást kell támogatnunk” – mondja, hangsúlyozva, hogy közös célokért érdemes dolgozni.
Visnyai Zoltán munkássága egy új irányzatot képvisel a kortárs könyvtervezés világában, ahol a szabadság és az önállóság alapvető értékekké válnak. Az ő víziója és kreativitása inspiráló példa lehet a fiatal grafikusok számára, akik hasonló úton járnak.
Összességében a tervező nem csak a könyveket, hanem a közösséget is formálja, ahol a tudásmegosztás és a kreatív együttműködés lehetősége ad új impulzusokat a kortárs művészetek világában.
Forrás: hvg.hu/360/20251112_A-mu-Visnyai-Zoltan-tervezografikus-konyvboritok