Az osztály hosszú árnyéka: Társadalmi mobilitás Magyarországon
Huszár Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa „Az osztály hosszú árnyéka” című könyvében arra keresi a választ, hogy milyen hatással bír életünkre az, hogy hova születtünk. Az írás alapkérdése, hogy mennyire alakítja karrierünket és társadalmi helyzetünket a születési családunk, és miként változott a társadalmi mobilitás az Orbán-kormányzás alatt.
Az esemény moderátora, Szurovecz Illés újságíró, a könyv bemutatóján rávilágított, hogy szükség van az ilyen kérdések tárgyalására a mai magyar társadalomban. A középosztály jelenlegi helyzete és a társadalmi osztályok fogalma merül fel, hogy vajon érdemes-e még foglalkozni ezzel a kérdéssel.
Szikra Dorottya, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, elmondta, hogy a mainstream média és politika továbbra is azt az elképzelést sugallja, hogy az emberek saját magukért felelősek, még akkor is, ha nem nekik kedvező a sorsuk. Ezt a nézetet Durst Judit, az ELTE TK tudományos munkatársa is megerősítette, hangsúlyozva, hogy a szegényebb rétegek saját kudarcukat belátva még inkább elszigetelődnek, hiszen a társadalmi diskurzusban Lázár János 2011-es megjegyzése – „akinek nincs semmije, az annyit is ér” – még mindig érezteti hatását.
Éber Márk Áron, az ELTE Társadalomtudományi Karának docense, hozzáfűzte, hogy a társadalmi osztályok fogalmát sokáig tabuként kezelték, és csak a kutatások révén válik egyre inkább láthatóvá és megnevezhetővé. Huszár Ákos könyve lényeges szerepet játszik abban, hogy ezeket a fogalmakat nyíltan tárgyalhassuk.
A nála megjelenő kedves és éleslátó megfigyelések lehetőséget nyújtanak arra, hogy elgondolkodjunk: vajon milyen társadalmi struktúrával állunk szemben, és ez milyen kihívásokat jelent a jövőnk számára. Huszár munkájának legfőbb üzenete, hogy a társadalmi mobilitás nem csupán egyéni erőfeszítéseken múlik, hanem szoros kapcsolatban áll a születési körülményekkel és a társadalmi-gazdasági tényezőkkel.