A magántőkealapok titkai és Mészáros Lőrinc ügye
A közelgő választások árnyékában Mészáros Lőrinc, a magyar állam és saját bankja révén, jelentős, hárommilliárd forintos tőkebevonással erősítette meg autókereskedő vállalkozását. Ez a lépés különösen figyelemfelkeltő, mivel a vállalatot hűtlen kezelés és versenykorlátozás miatt nyomozza a rendőrség. A Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-t körülvevő botrányok, köztük a bundagyanús közbeszerzések, hosszú évek óta a sajtó kereszttüzében állnak, és a rendőrségi nyomozás elkerülhetetlenné válik.
Gyakorlatilag a vállalat már nemcsak Mészáros virágzó üzleteinek végét jelzi, hanem a közpénzek körüli átláthatatlanságot is. A legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint, gyakorlatilag csak azután ismerte el a nyomozás tényét, hogy április 17-én Tordai Bence leköszönő országgyűlési képviselő rákérdezett.
A közpénz és a magántőkealapok kapcsolata
A Mészáros M1 a NER-es univerzumban lévő állami tőkebefektetések egyik kedvezményezettje volt, amely várhatóan hatalmas bevételekhez jutott. A 2020–2024 közötti időszakban az árbevétele hatszorosára, míg az üzemi eredménye tizenháromszorosára nőtt. A cég 61%-os tulajdonosa egy olyan krízisalap, amelyet az állam 50 milliárd forinttal töltött fel a COVID-19 világjárványt követően; ez az alap pedig az MBH Magántőkealap néven ismert.
Figyelemre méltó, hogy a szükséges 30%-nyi magántőkét a Mészáros fennhatósága alatt álló MBH Bank biztosította, ami felvet egy sor kérdést a tisztes ügyfélkör aggályaival kapcsolatban. Főleg figyelembe véve, hogy Mészáros a magántőkealap közfunkcióját úgy értelmezte, hogy annak milliárdjait a saját vállalkozásaiba terelte; így jutott pénz belföldi ásványvízgyárra, horvát agrár- és turisztikai projektekre, valamint boszniai cementgyárra.
Tavaly a magántőkealap vezetését Vida József vette át az MBH Banktól, nem kis mértékben hozzájárulva Mészáros érdekeltségeinek további erősítéséhez az üzleti szférában.