Az Alkotmánybíróság Működésének Átalakítása: A Tisza-Kormány Javaslatai
Nem sokkal után, hogy Sulyok Tamás államfőt leváltották, és ennek következtében egy alkotmánybíró is elvesztette hivatalát, újabb módosítások léptek életbe az Alkotmánybíróság működésében. Az Igazságügyi Minisztérium hétfőn közzétette a testület működését érintő törvénycsomagot, amely társadalmi vitára bocsátotta a javaslatokat, amelyek célja a Fidesz-KDNP parlamenti többsége által korábban bevezetett szabályok eltörlése.
A törvénycsomag különösen hangsúlyt fektet az Alkotmánybíróság elnökének pályáztatással történő megválasztására. A legutóbbi Alaptörvény-módosítás értelmében ezentúl az Országgyűlés helyett maga az Alkotmánybíróság választja meg elnökét, ami jelentős változást hoz a politikai befolyás csökkentésében. Eddig politikai szavazások révén választották meg a testület elnökét, ami éles ellentétben áll a mostani javaslattal.
Például tavaly nyáron a Fidesz-KDNP többsége választotta elnöknek Polt Pétert, aki nemcsak hogy alig pár héttel korábban került az Alkotmánybíróság soraiba, de máris elnökként látta el feladatait. Most Tisza kormánya visszaállította az alkotmánybírók 70 éves korhatárát, lehetővé téve Polt tagságának és elnökségének megszűnését szeptember elsejétől.
Ismételten, a javaslatnak köszönhetően az Országgyűlés új taggal bővítette soraikat, választva Sonnevend Pált, az ELTE korábbi dékánját, aki a testület új tagjaként a jövőbeli elnökválasztásokban is részt vehet. A pályázati rendszer a következőképpen működik: a testület tagjai a választás során a pályázók közül egy szavazással döntik el, ki legyen az elnök. Amennyiben ez az első körben nem vezet eredményre, további szavazások tarthatók a legjobban teljesítő jelöltek között.
A javaslatcsomag célja nem csupán az új választási rendszer bevezetése, hanem a korábbi fideszes módosítások visszavonása is. Ez magában foglalja, hogy az Alkotmánybíróság határozatait ismételten a Magyar Közlönyben kell közzétenni. Az új szabályozás megszünteti a köztársasági elnök akadályozásának jóváhagyási szükségletét, amelyet az előző ciklusban fogadtak el, mondván, hogy ez egy felesleges kontrollmechanizmust alkotott, kizárólag politikai szempontok miatt.
A javasolt módosítások között szerepel, hogy ha az Alkotmánybíróság elnöke és elnökhelyettese egyaránt akadályoztatva van, akkor nem a kijelölt tag vezeti az ülést, hanem a testület legidősebb tagja, ezzel biztosítva a testület folyamatos működését.
A törvénycsomag visszaállítja a 2026. január 1-jét megelőző állapotokat is, érintve a testület költségvetési önállóságát. Az új szabályok azonban nem érintik azt a korábbi rendelkezést, amely lehetővé tette, hogy az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó közszolgákat 2026 elejétől közszolgálati munkaszerződéssel foglalkoztassák.
A javaslat olyan változásokat tartalmaz, amelyek a jogi keretek és a hatalomgyakorlás átláthatóságát igyekeznek erősíteni, különös figyelemmel a politikai befolyáscsökkentésére.