Alkotmánybíróság: alkotmányellenes volt a magát kirgiz menekültnek kiadó újságíró elítélése
Az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria azon döntését, amely egy hírportál munkatársának büntetőügyében született, és sértette a sajtószabadságot – közölte a testület kedden.
A döntésben ugyan nem nevezték meg az érintettet, az ügy leírásából azonban kiderült, hogy Nyilas Gergely újságíró ügyéről van szó, aki 2015 augusztusában tényfeltáró cikk készítése érdekében magát kirgiz állampolgárnak kiadva csatlakozott az országba érkező menekültekhez Magyarország déli államhatáránál.
Az újságíró azért választotta ezt a megoldást, mert abban az időszakban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem engedte, hogy újságírók belépjenek a menekülttáborok területére, és onnan tudósítsanak.
A hatóságok Nyilas Gergely tevékenységét akkor úgy értékelték, hogy munkája során közokirat-hamisítást követett el, és a hatóságot is félrevezette. Vitatták azt is, hogy az ilyen cselekményekre alkalmazható lenne a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény egyik speciális szabálya.
Az elsőfokú bíróság az újságírót megrovásban részesítette, amelyet a másodfokú bíróság, majd a Kúria is helybenhagyott. Az Alkotmánybíróság háromévi halogatás után, három tárgyalási napot követően neki adott igazat. A testület munkájában első ízben vettek részt a frissen választott új tagok.
A határozat indoklása felidézi: abban az időszakban élénk társadalmi vita folyt arról, hogy a tranzitzónába került személyeket milyen körülmények között szállásolják el, és az érintett hatóságok eljárásai milyen rendben folynak le. Az újságíró által elkészített cikk közérdeket szolgált és nagy társadalmi jelentőségű volt, a bíróságok pedig maguk is megállapították, hogy belőle a társadalom objektív képet kaphatott arról, miként végzik a magyar hatóságok a munkájukat.
Az indítványozó szerint a bíróságok a sajtószabadságról szóló törvényt nem az Alaptörvényben biztosított szólás- és sajtószabadsághoz való joggal összhangban értelmezték, és az alapjogok korlátozásának alkotmányosságához előírt szükségességi és arányossági tesztet sem végezték el, ezért döntéseik sértették a véleménynyilvánítási szabadsághoz való alapjogot és a sajtószabadságot.
Az Alkotmánybíróság leszögezte: alkotmányos követelmény, hogy az oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségének mérlegelése során a bíróság értékelje, hogy az újságíró által megszerzett közérdekű információk milyen közüggyel, illetve milyen közérdekű vitában váltak fontossá a társadalom számára, továbbá hogy ezek az információk más módon megszerezhetők voltak-e, és végül hogy az elkövetett jogsértés – annak társadalmi hatására is figyelemmel – aránytalan vagy súlyos sérelmet okozott-e.
A testület szerint az ügyben eljáró bíróságok ezeket az alkotmányos szempontokat nem érvényesítették, ezért jogértelmezésük Alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság a Kúria 2018-as döntését megsemmisítette.
A határozat ugyanakkor rögzítette azt is, hogy annak eldöntése – az alkotmányos szempontok figyelembevételével –, hogy az indítványozó büntetőjogi felelőssége megállapítható-e, kizárólag a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik.
Az egyetlen különvéleményt Handó Tünde alkotmánybíró adta le, aki nem azért nem értett egyet, mintha helyesnek tartaná az újságíró elítélését, hanem azért, mert szerinte alkotmányos mulasztásról is rendelkezni kellett volna, mivel a sajtótörvény „a jogbiztonságot garantáló világos szövegezés, és a más alapjogok, alkotmányos értékek védelmét biztosító garanciák nélkül nem áll összhangban az Alaptörvénnyel”.