E-mailek és üzenetek: A Fidesz hatása a közmédia működésére
A közpénzből működő Magyar Távirati Iroda (MTI) néhány munkatársa júliusban egy 482 oldalas dokumentumot adott át a megújult közmédia frissen kinevezett vezetőinek. A magukat Pro Domo munkacsoportnak nevező tudósítók és hírszerkesztők több mint egy évtizeden át gyűjtötték az állami hírhamisítás és manipuláció bizonyítékait, amelyeket 2015-től kezdve rögzítettek, és friss hírekkel zárták az idei választások előtti időszakot. Az ehhez kapcsolódó közleményben a Duna Médiaszolgáltató Zrt. bejelentette, hogy belső vizsgálatot indít a témában.
A közlemény hangsúlyozza, hogy az újságírók igyekeztek felelősen végezni munkájukat, azonban számos alkalommal olyan politikai szempontból érzékeny hírek kerültek a kukába, amelyeket a vezetőség nem engedett megjelentetni. Bende Balázs, az MTVA vezető szerkesztője, személyesen is beavatkozott egy-egy hír tartalmába, hogy elkerülhető legyen a kormány számára kellemetlen információk közlése.
Továbbá, az MTVA mellékelt egy 15 oldalas csatolmányt is, amely bemutatja a külpolitikai vonalon dolgozó újságírók és politikai vezetők közötti levelezést. Ebből kiderül, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtósa egy alkalommal olyan utasítást adott a közmédia tudósítójának, hogy nem kérdezhet az orosz külügyminisztérium vezetőjétől a közös sajtótájékoztatón. Paczolay Máté, a minisztérium munkatársa, jelezte, hogy az MTI-n megjelenő közleményt a minisztérium fogja majd eldönteni.
Az ilyen beavatkozások nem minősültek szokatlannak, hiszen Havasi Bertalan, az Orbán Viktor miniszterelnök sajtófőnöke, saját maga terjesztett elő egy cikk címét és összefoglalóját, amit az MTI-n akartak megjelentetni. Számos alkalommal történt, hogy a kormány számára kedvezőtlen híreket cenzúráztak, vagy azokat nem engedték megjelenni.
Kiemelkedő például, hogy 2022 szeptemberében egy orosz politikai tiltakozásról szóló tudósításból kivették a szentpétervári képviselők Vlagyimir Putyin elnök ellen irányuló tervezetét. Továbbá 2023 januárjában nem jelent meg a Transparency International jelentése, amely Magyarországot az EU legkorruptabb államaként azonosította. Más esetben, 2025. május 9-én az ukrán hatóságok bejelentették, hogy gyanús magyar kémeket tartóztattak le – ez a hír sem kerülhetett be a közmédia tudósításaiba.
Számos további olyan hír is elmaradt a közvetítésből, mint a román kormányfő Orbán Viktor tusnádfürdői kijelentésére adott válasza, vagy a Wagner-csoport zsoldosainak toborzása a börtönökben. Emellett az ukrajnai háborúról szóló anyagok is átesetek a közmédia politikai szűrőjén, például amikor Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő megjegyezte, hogy „elváltak Lengyelország és Magyarország útjai”, illetve hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök kész átadni a hatalmat.
A közmédia politikai befolyásolását egy levél is jól tükrözi, amely által a felülről jövő utasítások végrehajtása kötelező érvényűnek számított. A közleményben felhívják a figyelmet arra is, hogy a vezetők által megfogalmazott rendelések teljesítése nem volt vitatható, mivel az újságírók számára a legjobb megoldás az volt, ha minél gyorsabban le tudták zárni ezeket a feladatokat.