A tisztánlátás hatalma: Olvasás és gazdaság
A Magyar Olvasástársaság alelnöke, Gombos Péter szerint az olvasás még nem tartozik a legelithez, de közel az elitkultúrához. Az olvasás varázsa már a hároméves kor körül kezdődik, és érdemes feltenni a kérdést, milyen szerep jut a szülőknek abban, hogy gyermekeik olvasóvá váljanak. Jó hír, hogy a nem olvasó fiatalok is elérhetők a könyvek világában, de a módszerek, hogy rávegyük őket az olvasásra, mindenképpen kérdést vetnek fel.
Az ingatlanhirdetéseken megjelenő könyvek mennyisége már hátrányt jelent, tehát úgy tűnik, az olvasás divatja jelentősen megcsappant. A statisztikák arról tanúskodnak, hogy miközben az online média világában egyre több karaktert olvasunk, a hagyományos könyvolvasás népszerűsége drámaian csökkent. A Magyarországon 1964 óta végzett olvasásvizsgálatok folyamatosan csökkenő trendet mutatnak: miközben az emberek 60%-a rendszeres olvasónak vallotta magát a 60-as években, addig a 2010-es években már csak fejükhöz kaptak, hogy a válaszadók fele nem olvas könyveket.
Európai helyzetkép és társadalmi hatások
A visszaesést nem csupán Magyarországra jellemző, sok európai országban hasonló a helyzet, bár az Egyesült Államokban a mérési módszerek eltérőek. Egészen 60%-ra csökkentették a könyvolvasók arányát. Bizonyos szempontból bizakodásra ad okot, hogy a könyvolvasás presztízse megmaradt, hiszen a közvélemény gyakran sajnálja, hogy nem olvasnak többet az emberek.
Valami azonban mégsem stimmel. Az, hogy miért nem folytatták a reprezentatív olvasásfelméréseket az utóbbi hat évben, égető kérdés, ami további aggodalomra ad okot. Hiányzik a világos kép arról, hogyan néz ki a magyar könyvolvasó társadalma, és ez a szakszerű elemzés hiányosságaiból fakadóan még inkább aggasztó.