Jövőbeli kilátások a közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében
A közelgő változások a közérdekű vagyonkezelő alapítványok körében új kihívások elé állítják a szereplőket. Az augusztus 31-ei határidő után az állam 15 egykori alapítvány vagyonát fogja visszavenni, azonban két alapítvány, köztük a Batthyány Alapítvány és Áder János által irányított egyes működések, úgy tűnik, hogy folytatni szeretnék tevékenységüket a vagyon csökkentése ellenére is.
Fontos kiemelni, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) az Orbán-kormány által életre hívott közérdekű vagyonkezelő alapítványok közé tartozik, melynek tevékenysége pártpolitikai célokat szolgált. Tombor András, az MCC alapítója nem nyilatkozott arról, hogy az alapítvány folytatná a működését a várható vagyoncsökkentés után, melynek következtében tevékenysége jelentős megszorításokkal nézhet szembe.
Az alapítványok szerepe és a jövőbeli kilátások
A kekvák struktúrája, melyek az Orbán-kormány kezdeményezésére alakultak, sokszor a fideszes kormány politikai törekvéseinek lettek eszközeivé. Az MCC eszközállománya drámai mértékben nőtt az alapítás óta, 2019-ben mindössze 330 millió forintról 565 milliárd forintra emelkedett. A Tisza-kormány egyes intézkedéseinek részeként lépett a kekvák megszüntetésére, ami több alapítvány sorsát kérdőjelezheti meg. Az állami vagyon visszavétele egy újabb átrendeződést hozhat a háromszögben: az állam, az alapítványok és az egyetemek között.
A HVG újságírói felvetették a kérdést hét minisztériumnak is a közelmúltban, hogy szándékoznak-e megtartani a hozzájuk került alapítványokat, azonban válaszok híján a bizonytalanság tovább növekszik. A következő hónapok sok feszültséget tartogathatnak a szabályozási és politikai környezetben, ahogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jövője érintett területek is folyamatosan átalakulnak.