Hogyan alakítható ki a független, felelős és gazdaságos közmédia?
A magyar közmédia helyzete a Fidesz-kormány alatt nem csupán a propagandaváltás, dezinformáció és pazarlás miatt vált kritikákkal övezetté, hanem azért is, mert jogi és gazdasági keretei nem álltak összhangban a nemzetközi normákkal, ideértve az Európai Unió követelményeit is. A hazai médiatörvény úgy alakította a médiaszolgáltatást, hogy jelentősen csökkent a független társadalmi felügyelet és ellenőrzés mértéke. Az alábbiakban bemutatom, milyen elvek mentén szervezhető meg egy valóban független, felelős és gazdaságos közmédia-szolgáltatás.
Az állami támogatás szabályozása az EU-ban
Az Európai Unióban alapvetően tiltanak, vagy legalábbis szigorú jóváhagyáshoz kötnek állami támogatásokat a vállalkozások számára, kivéve néhány speciális esetet. Ezek egyikét képezi a közszolgálati médiaszolgáltatás, amely 1997 óta kedvezményezett helyzetben van, amennyiben a formális meghatározás szerint egyértelmű közszolgálati feladatokat végez, és a finanszírozás nem torzítja a kereskedelmi versenyt. Az Európai Bizottság 2001-ben és 2009-ben részletezte ennek feltételeit, amelyek az Alapszerződésekhez fűzött Amszterdami Jegyzőkönyvben is megfogalmazásra kerültek.
Közszolgálati feladatok Magyarországon
Magyarország esetében a közszolgálati feladatok meghatározása viszonylag jól körvonalazható, mivel a Médiatörvény világosan felsorolja azokat az értékeket, amelyeket a közmédia köteles képviselni. Ugyanakkor a formális megbízás megítélése már problémásabb, hiszen azt a Közszolgálati Közalapítvány vezeti, amely a Duna Zrt. tulajdonosa, míg az MTVA, amely a tényleges feladatokat ellátja, nem részesül a megfelelő felügyeletben. Ebből adódóan a közszolgálati médiát nemcsak a Közszolgálati Közalapítvány és a Duna Zrt. működtetése, hanem elsősorban az MTVA irányítása alapján kellene megítélni az uniós elvárások szerint.
Az EMFA szerepe a médiaszabadságban
Az európai médiaszabadságot és médiapluralizmust az EMFA (Európai Média Szabadság Törvény) szabályozza, amely kötelező érvényű előírásokat biztosít mind a tagállamok, mind a tagállami szereplők számára. A közszolgálatiságra vonatkozóan három fő téma említődik: a függetlenség, a finanszírozás és a független ellenőrzés. Az EMFA szorosan kapcsolódik a fent említett Amszterdami Jegyzőkönyvhöz, amelynek tartalmát a 2009-es Bizottsági Közlemény részletesen magyarázza.
A függetlenség biztosítása
Az EMFA előírja, hogy a tagállamoknak garanciákat kell nyújtaniuk a közszolgálati médiaszolgáltatók függetlenségének megőrzésére, nem csupán formális, hanem tényleges szinten is. Ennek egyik kulcsfontosságú eleme, hogy a médiák vezetőjét és igazgatósági tagjait átlátható, nyílt és diszkrét kritériumok mentén kell kiválasztani. Az ő hivatali idejüknek kellően hosszúnak kell lennie a függetlenség biztosítása érdekében.
A kinevezési kritériumokról nemzetközi szervezetek is kifejtették véleményüket. Az Európa Tanács 2012-es ajánlása szerint a közszolgálati média vezetőinek kijelölésében az államnak nem szabad részt vennie. Ezen kívül a kinevezési eljárásoknak úgy kell alakulniuk, hogy ne adjanak lehetőséget politikai vagy egyéb befolyásolási kísérleteknek. A döntéshozó testületekben a nemi egyenjogúság és a társadalmi sokszínűség érvényesítése is alapfeltétel.
A fentiek alapján fontos lenne, hogy a közszolgálati média vezetői és tagjai kiválasztásakor a civil társadalom és szakmai szervezetek által delegált jelöltek jöjjenek szóba, akikről a nyilvánosság részéről is társadalmi vitát szükséges kezdeményezni. Ezzel a lépéssel a közmédia működése valóban független és átlátható lehetne, tükrözve a társadalom sokszínűségének igényeit.