Járai Zsigmond dühös, a kisbefektetők összeesküvést sejtenek – lassan halad a Mol-vezetők vitatott részvényeladásának nyomozása

Vitatott Részvényeladások és Benevítélek Gyanúja a MOL-nál

Az elmúlt hetekben a MOL Nyrt. igazgatósági tagjainak részvényeladásai súlyos kérdéseket vetettek fel, különösen a Barátság kőolajvezeték váratlan leállása után. Az ügy egyik középpontjában álló Járai Zsigmond, a MOL ügyvezetője és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének főtanácsadója, kijelentette, hogy a rá irányuló vádak méltatlanok és alaptalanok. Kiemelte, hogy negyven éve dolgozik a pénzügyi szektorban, és megrendítőnek találja a vádakat, amelyek szerint szabályszegés történt volna a részvényeladása kapcsán.

Járai a tőzsdén 605 millió forint értékben értékesítette a MOL részvényeit február 5-én, közvetlenül a részvények történelmi csúcsán, amely 4128 forint körüli áron állt. A tranzakciók időzítése különösen gyanús, hiszen ebben az időszakban más MOL-vezetők is eladták a részvényeiket. A cég ügyvezető igazgatója, Ratatics Péter január 26-án, míg Székely Ákos vezérigazgató-helyettes január 27-én, Anthony Radev igazgatósági tag pedig február 5-én valósított meg hasonló tranzakciókat, összesen másfél milliárd forintos értékben. A részvények tömeges eladása felveti a bennfentesség gyanúját.

Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke, már február 23-án jelezte a MNB-nek, hogy a vezetői tranzakciók potenciális bennfentes kereskedést sejteket. Az eset súlyossága miatt egy magánszemély is feljelentést tett, amelynek nyomán a MNB vizsgálódásokat indított. A Budapesti Rendőr-főkapitányság, miután kiegészítést kért a feljelentésből, szintén foglalkozik az üggyel, de a folyamat egyelőre lassan halad.

Járai zsinórban a nyilvánosság előtt elmondta, hogy az általa végrehajtott tranzakció nem ütközött a bennfentes kereskedés tilalmába, hangsúlyozva, hogy a vádak alaptalanok. Dióslaki viszont felszólította az MNB-t és a hatóságokat, hogy alaposabban vizsgálják meg az ügyet, hiszen állítása szerint a szóban forgó ügyletek több szempontból is problémásak. Az eset rávilágít a pénzügyi szektorban zajló viharos eseményekre és a kisbefektetők aggodalmaira, akik egyre inkább összeesküvést sejteket az ügy körüli zűrzavarban.