A közszolgálati média helyzete és a jogorvoslati lehetőségek
A Tisza Párt elkötelezte magát amellett, hogy választási kifogásokat nyújt be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) a közszolgálati média működésével kapcsolatban. A párt szerint a közmédia kampányidőszaki tevékenysége és kiegyensúlyozatlansága nem felel meg a demokratikus normáknak. Az NVB azonban sok esetben elutasította a kifogásokat valamilyen eljárási vagy bizonyítottsági problémákra hivatkozva.
A Kúria és az Alkotmánybíróság is tárgyalt néhány ügyet, például a Kossuth Rádió Facebook-oldala kapcsán, azonban a közmédiás gyakorlat nem mutatott érdemi változást. A Kúria marasztaló döntést hozott, de ennek ellenére a közmédia működésében a problémák továbbra is fennállnak.
Érdekes fordulatot hozott viszont a Tisza által 2026. március 8-án beadott kifogás, amelyet az NVB egyhangúlag elfogadott. A kifogásban a közmédia három szintjét érintették: az M1 televíziós híradásait, a hirado.hu online felületet, és annak Facebook-oldalát. Részletesen feltárták, hogy 2026. március 5-én a műsorokban túlnyomórészt a Fidesz-KDNP politikai formációhoz köthető álláspontok jelentek meg, míg a Tisza Pártnak minimális vagy egyáltalán nem volt megjelenése.
Az ellenzéki választók számára nem meglepő, hogy a közmédia szorosan össze van kapcsolva a kormánnyal, és évek óta nem tartja be az újságírói alapelveket, különösen kampányidőszakban. A közmédia működésének finanszírozása is kérdéseket vet fel, hiszen 2025 első felében megközelítőleg 80,3 milliárd forint közpénzből támogatták az MTVA-t.
A választási eljárásról szóló törvény világosan meghatározza a média kampányban való részvételének szabályait. Ha egy médiaképviselet jogsértést követ el, az NVB előtt lehet kifogással élni. Ha a bizottság megállapítja a jogsértést, az nemcsak a jogkövetkezményeket vonja maga után, hanem a szolgáltatót kötelezi a jogsértésről szóló tájékoztató közzétételére is.
A Tisza nem csupán a közmédia aránytalan szerepeltetését sérelmezte, hanem a tartalmak jellegét is kifogásolta. Állításaik szerint a kormánypártokkal kapcsolatos hírek általában pozitívan tüntették fel a kormányt, míg a Tisza Párttal kapcsolatos információk negatív kontextusban jelentek meg. A választási törvény esélyegyenlőségről szóló alapelve megköveteli, hogy a politikai verseny tisztességes legyen, és a közmédia ne torzítsa azt egyetlen irányba sem.
A közmédia védekezésében vitatta a bizonyítást, és arra hivatkozott, hogy egyetlen napi adatok alapján nem lehet kiegyensúlyozottságot vizsgálni, hosszabb időszakra lenne szükség. Ennek ellenére az NVB az előbbi érveket nem fogadta el, és a tévéhíradó esetében megállapította, hogy egy nap műsora is alkalmas az egyensúly megítélésére. Az NVB megállapította, hogy a közmédia működésében a tartalmak aránya nem volt elfogadható.