Nem hibázott, mégis 250 millióra büntették – kockázatos dolog vámjogi képviselőnek lenni Magyarországon

Kockázatos dolgok vámjogi képviselőnek lenni Magyarországon

A jelenlegi magyar jogszabályok olyan hatalmas felelősséget rónak az áruk importjában közvetett vámjogi képviselőként eljáró szakemberekre, amely nemcsak szakmai szerepüket, hanem a jogállamiság elveit is felülírja. E rendszer szinte olyan, mintha a könyvelőket tennénk felelőssé a bármilyen adózási vagy jogi szabálytalanságért, melyet az általuk könyvelt ügyfelek követnek el. Legutóbb a NAV új előírásai tovább súlyosbították a helyzetet.

Az eset tanulsága, amely 2020-ban játszódott le, jól szemlélteti a problémát: egy magyar vállalkozás citromsavat importált Indonéziából, a vámeljárást pedig közvetett vámjogi képviselő segítségével bonyolította le. A vámkezelés során minden benyújtott dokumentum, mint például az eredeti FORM A származási bizonyítvány és a fuvarlevél, Indonéziát jelölte meg származási helyként, így az árut felszabadították a forgalomba.

Egy idő elteltével azonban az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) feltárta, hogy a termékek valójában Kínából származtak. Mivel a kínai eredetű citromsavra antidömpingvámot kellene alkalmazni, a vámhatóság a különbözetet, a késedelmi kamatot és egy körülbelül 250 millió forintra rúgó bírságot a közvetett vámjogi képviselőre hárította, hivatkozva az egyetemleges felelősség elvére.

Rendkívül aggasztó, hogy a tényleges importáló közben megszűnt, így a hatóság kizárólag a vámképviselőt tudta kötelezni a hatalmas vámtartozás megfizetésére. A büntetőeljárás során kiderült, hogy a vámképviselő nem követett el jogellenes tevékenységet, csupán a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján járt el, a tőle elvárható gondossággal. Ennek ellenére a törvény értelmében a teljes felelősség őt sújtotta, ami végül a vállalkozás felszámolásához vezetett.

Ez az eset nem szigetelődik el a magyar vámjogi környezetben. A jelenlegi egyetemleges felelősségi rendszer aránytalan terheket ró a vámképesítőkre; egyetlen ügy elég ahhoz, hogy egy jogszerűen működő vállalkozás megsemmisüljön, még akkor is, ha a képviselő nem vétett.

Mindez különösen aggasztó, mivel az országban végzett vámeljárások jelentős része közvetett vámjogi képviselők útján történik. E rendszer jelentős átalakulásra szorul, hogy a szakemberek ne legyenek ilyen aránytalan kockázatoknak kitéve, amelyek végső soron a gazdaság stabilitását is veszélyeztetik.

Forrás: hvg.hu/360/20251106_kozvetett-vamjogi-kepviselet-kockazat-Magyarorszag-nav