„Nem véletlen, hogy nálunk a legagresszívabbak a fociszurkolók” – Matt Haig az olvasásról és a butaságról
Egy társadalom sikeressége az olvasottsággal is mérhető – állítja Matt Haig angol író, akinek Éjfél-regényeiben fontos szerepet kapnak a könyvek. Szerinte Nagy-Britanniának a butaság a legnagyobb problémája, és van egy fontos tanácsa azoknak, akik könyvet akarnak írni.
Idén jelent meg legújabb könyve, az Éjfél Vonat, amely ugyanabban a világban játszódik, mint az Éjfél Könyvtár, de nem folytatása a nagy sikerű regénynek. Arra a kérdésre, miért döntött úgy, hogy ír egy második Éjfél-könyvet, elmondta: amikor elkezdte írni, az „éjfél” nem is szerepelt a címében, Az emléktolvaj volt a címe. Időközben belekerült a vonat és az időutazás, és rájött, hogy a megbánásról és az életben meghozott döntésekről ír történetet. Úgy érezte, ez tematikailag túl közel van az Éjfél Könyvtárhoz, ezért változtatta meg a címet. A két könyv párbeszédben van egymással, sőt szinte vitában, mert kicsit mást mondanak az életről: az Éjfél Könyvtár passzívabb, és inkább az élet elfogadásáról szól, az Éjfél Vonat viszont arról, hogy az élet utolsó pillanataiból visszanézve min változtatna az ember.
Lesz még folytatás is: az Éjfél Könyvtár folytatása The Midnight Letters címmel jelenik meg, ugyanazokkal a főhősökkel, de felcserélődnek a szerepek, és arról szól, milyen fontosak vagyunk a körülöttünk élők életében. Ezúttal Nora lesz Mrs. Elm segítője, bár teljesen más helyzetben.
Arra a felvetésre, hogy az Éjfél-könyvek főhősei olyan helyzetbe kerülnek, amelyben kénytelenek újraértékelni az életüket, de ebben mindig van egy segítőjük, és hogy van-e ennek személyes oka, az író azt válaszolta: erről talán még sosem kérdezték. A segítők személyiségét mindkét könyvben több valós ember adja. Az egyik a nagymamája, aki nagyon fontos szerepet töltött be az életében: gyerekkorában a szülei sokáig dolgoztak, így általában hozzá ment haza. Szigorú volt, és kicsit ijesztő is, de szeretetteljes. Ezenkívül volt egy angoltanára, aki tinédzserkorában tanította, amikor elég önbizalomhiányos volt, és az iskolában sem teljesített túl jól, és ő sokat jelentett neki.
A könyvei főszereplői szinte kivétel nélkül magányos, kissé különc figurák – vetette fel a kérdező, hogy ez is saját élményből fakad-e.