Reisz Gábor: Őszintén szólva meglepődtem a kormányváltáson
A velencei filmfesztiválon mutatták be Reisz Gábor Földszint című filmjének világpremierjét. A rendező a Lidón adott interjút, amelyben szó esett arról, mikor szokott ránézni a kormányinfóra, hogyan tesztelte, valóban tiltólistára került-e, és arról is, mennyibe kerül ma egy magyar filmben egy lángoló ember.
Három éve készült egy fotó a fesztivál helyszínétől nem messze: Reisz Gábor, Berkes Juli producer és egy oroszlánt formázó díj szerepelt rajta, mivel a Magyarázat mindenre épp elnyerte az Orizzonti kategória fődíját. A mosoly őszinte volt, de a rendező elmondása szerint nem voltak illúziói, egy percig sem gondolta, hogy ezután minden könnyen fog menni.
Sem az előző, sem a mostani filmmel nem próbálkoztak a Nemzeti Filmintézetnél. Reisz Gábor úgy fogalmazott, nem érezte volna jól magát, ha meglátja az NFI logóját a vásznon, és ennek nem az általa készített filmek minősége volt az oka, hanem maga a NER. A filmintézet a rendszert jelképezte, egy minden ízében átpolitizált szervezetet, ami összeegyeztethetetlen azzal, amit ők csinálnak.
A Földszint a negyedik játékfilmje, és hogy elkészülhessen, közösségi finanszírozásra volt szükség. A korábbi filmjei közül egyedül a Rossz versek kapott komolyabb állami támogatást. Arra a kérdésre, hányszor és milyen tervekkel utasították vissza, a rendező azt válaszolta: másokat sokkal többször utasítottak el, a Magyar Játékfilmrendezők Egyesületén belül tízen felüli számokról olvasott. Nekik három tervüket kaszálták el. Az egyiknél egy évig támogatták a fejlesztést, végig mondogatva, hogy nagyon szeretnék, ha elkészülne a film. Ez nagyjából egy időben zajlott az SZFE-üggyel, ami radikalizálta az NFI működését.
Arra a kérdésre, miért lett szálka az NFI döntnökei szemében, Reisz Gábor elmondta: 2018 végén kezdte érezni, hogy valami nem stimmel, pedig sosem volt az a fajta, aki a frontvonalban harcol. Aláírt néhány petíciót, de nem állt az első sorba. Az egyik a Kálomista-ügy volt, amikor a Kút című filmben dolgozókat egy konfliktus miatt elkezdték kirúgni más munkákból; a tiltakozást aláírta. 2018-ban mutatták be a második filmjüket, a Rossz verseket, amely állami támogatással készült. Keresték a köztévétől és a közrádiótól, ám az utolsó pillanatban rendre lemondták a meghívásokat, arra hivatkozva, hogy műsorváltozás történt. Akkoriban sokat gondolkozott azon, mivel érdemelte ki, hogy felkerüljön valamilyen listára.