A Bocsánatkérés és a Múlt Feldolgozása
A fideszes közmédia látványosan elvesztette fényét az utóbbi időszakban, ami súlyos kritikákat váltott ki. A propagandagépezet, amely szakmai, erkölcsi és emberi mércéket is alulmúlt, a gyújtószalag szerepét tölti be, és úgy tűnik, hogy a mélyebb válság elkerülhetetlen. A legkorábbi lépés, amelyre most szükség lenne, hogy az új állami média, amelynek létrehozása folyamatban van, ne ismételje meg a múlt hibáit. Ennek érdekében nem lehet Magyar Péter temploma Orbán Viktor után, hiszen a korábbi stratégiák nem működhetnek átkonstruálva.
Az új állami média koncepciója jelenleg teljesen bizonytalan, a bevezetés előtt álló szereplők sem tudják, mit hoz a jövő. Most azonban, hogy a bocsánatkérés megtörtént, fontos, hogy ne csupán a múltat temessük el, hanem dolgozzunk is rajta. A tévék archívuma tele van azokkal az eseményekkel és kommunikációval, amelyet a közpénzekből finanszíroztak, és amelyek mögött a közvélemény ellenállása húzódik meg. Az archív anyagok visszanézése és feldolgozása lehetőséget teremt arra, hogy tanuljunk a hibáinkból és a jövőben tudatosabban közelítsünk a közszolgálati média feladataihoz.
Ahhoz, hogy a köztévé megszabadulhasson a gyenge teljesítmény örökségétől, elengedhetetlen egy nyitott és átlátható közbeszéd kialakítása. A bocsánatkérés nem csupán formai lépés, hanem lehetőség arra, hogy a média valódi szolgálatot tegyen a közönség felé. A múlt feldolgozása, a hibák bevallása és a változás iránti elkötelezettség alapvető feltétele ennek a folyamatnak. A jövő csak akkor alakulhat kedvezően, ha a múlt tanulságait valóban figyelembe vesszük és feldolgozzuk.