A büntető populizmus tankönyvi példája – Milyen politikai érdek fűződik a Fidesznek a szórakozóhelyek üldözéséhez?
A hazai szórakozóhelyeken uralkodó paranoiás légkör nemcsak a vendégeket, hanem az üzemeltetőket is egyre inkább radikalizálja. A kormány által kezdeményezett razziák eredményeként nemcsak a drogfogyasztás visszaszorítása nem valósul meg, hanem komoly károkat okoznak a szórakozóhelyek fenntartásában, veszélybe sodorva a kiszolgáltatott fogyasztókat is. E problémákra léteznek alternatív megoldások, ám azok nem a rendőrség, hanem az addikciós és prevenciós hálózat bevonását igényelnék, amelyet a kormány sajnálatos módon leépített.
Sárosi Péter, a Drogriporter szerkesztője, aki a Tánc a szabadságért demonstrációk szervezője, figyelmeztetett arra, hogy a kampányidőszak drogellenes kormánypolitikájának következményeként a bulizás és a drogozás rejtőzködőbb és kockázatosabb formákat ölt. A fiatalok egyszerre töltik tele magukat droggal, mielőtt belépnek a klubokba, vagy egyre inkább elkerülik ezeket a helyeket, inkább házibulikban próbálnak szórakozni.
A közelmúltban a rendőrség több budapesti szórakozóhelyet ideiglenesen bezárt, köztük a Symbolt, az Arzenált és a Turbinát is, de a szegedi Sing Sing klub is hasonló sorsra jutott. Az intézkedések mögött egy olyan jogszabály áll, mely lehetővé teszi, hogy ha egy szórakozóhelyen kábítószer-kereskedelem, kábítószer készítése vagy tudatmódosító anyaggal való visszaélés történik, akkor azt három hónapra bezárják. Ez a szabály a klubokat teszi felelőssé a vendégeik drogfogyasztásáért, holott az üzemeltetőknek gyakorlatilag semmi befolyásuk nincs az eseményekre.
Ezek az intézkedések nemcsak a szórakozóhelyek fennmaradását veszélyeztetik, hanem a kormány drogharcának társadalmi hatásait is megkérdőjelezik, hiszen a hangsúly a problémakör helyett a politikai marketing eszközeivé válik. A drogproblémák valós megoldása helyett a figyelemelterelés és a népszerűség növelése a cél, ami a bulizás kultúrájára kerülhet végzetes hatással.