Interjú Pálfi Györggyel: „Jobb dolguk volt a tyúkoknak, mint Scarlett Johanssonnak”
Pálfi György új filmje, a „Tyúk”, a hétfőn kezdődő Filmszemle nyitóalkotása. A rendező sajátos analógiával indít: „Az én kis tyúkom tulajdonképpen mást sem szeretne, mint lerakni a tojásait, kikelteni a csibéit. De a gazda mindig jön, és elveszi a tojást. Ugyanígy vagyok én is.” A film koncepciója köré a tyúk mint főszereplő épül, amely szimbolikusan tükrözi a rendező alkotói helyzetét.
A Tyúk, mint hős
Pálfi elmondja, hogy az előző filmjei a magyarság, a kultúra és a mindennapi élet mélyebb értelmezésére koncentrálnak. Jelenlegi helyzetét figyelembe véve sorsdöntő felismerésekhez jutott. „Sajnos számos filmtervemet elutasították, hiszen a Magyar Filmintézet nem támogat olyan alkotókat, akik nem illeszkednek az aktuális hatalmi struktúrákhoz. Az alkalmatlanság érzése érintett, így a döntés született: egy olyan forgatókönyvet hozok létre, amely bárhol a világon működhet.” Pálfi hangsúlyozza, hogy ez a helyzet nem őt, hanem a társadalmat érinti, mivel a magyar kultúrára épített forrást nem tudják prezentálni.
Az állatok világának tükrében
Az emberi karakterek kizárása mellett, egy új perspektívához ért el: a tyúkban látta meg a történet hősét. „Szórakoztató filmet szerettem volna készíteni, így a tyúk egy kitaszított, csetlő-botló, chaplini karakterré vált, aki a társadalom alsó rétegeiben él. Szimbolikus értelemben ő egy olyan lény, aki az emberi környezethez kapcsolódik.” Emellett a tyúkok között erős hierarchia van, amely a „pecking order” fogalmába illeszkedik, ami szintén alapvető része a társadalmi interakciójuknak.
Függőséget és szabadságot keresve
Pálfi a hősén keresztül a szabadság vágyát is kifejezi. „A tyúk ketrecben él, de folyamatosan szabadulni szeretne. Ez a szimpatikus karakter igazán vonzó volt számomra. Igyekeztem olyan témát választani, amelyet bárhol a világ bármely kulturális kontextusában tudok forgatni.” A tyúk tehát nem csupán egy film főszereplője, hanem a rendező saját alkotói szabadságának szimbóluma is.
Pálfi György friss filmje tehát nemcsak egy komikus történetet mesél el, hanem sokkal mélyebbre hatol, mint elsőre látszik; értékes kulturális üzenetet hordoz, amely a különböző társadalmi rétegek közötti kapcsolatokra és a művészi kifejezés szabadságának keresésére reflektál.