ELŐBB JÖTT A KÖZPÉNZ, AZTÁN A SIKEREK – HOL LENNE A FRADI ÁLLAMI MILLIÁRDOK NÉLKÜL?
A Ferencvárosi Torna Club (FTC) az utóbbi öt évben kiemelkedő fejlődést mutatott a magyar futball világában, amely mögött egyértelműen állami források állnak. A 2016 és 2017 között kapott 25 milliárd forint állami támogatás részeként a klub összesen 11,2 milliárd forintot fordított 38 játékos játékjogának megszerzésére 2019 és 2024 között. Ez a pénz jelentős versenyelőnyt jelentett a hazai klubokkal szemben.
Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár legutóbbi bejelentése kapcsán világossá vált, hogy a Fradiváros beruházás keretein belül az állami források milyen mértékben befolyásolják a klub költségvetését. Az FTC Labdarúgó Zrt., amely a futballcsapat működtetéséért felelős, nem közvetlenül a támogatott entitás, hanem az anyaegyesület, a Ferencvárosi Torna Club tarthatja a pénzeket, ami különös aggályokat vet fel a közpénz elköltésének átláthatóságával kapcsolatban.
Rendkívül fontos kérdés, hogy vajon befektethetők-e az állami források játékjogok megszerzésére. A kormány 2022-es döntése alapján a klub számára nyújtott összeg az administratív keretek között átemelhető, azonban a közpénzből származó finanszírozás már az előző években is felvetette a jogi és etikai problémákat.
Ha a Ferencváros számára biztosított támogatások valóban korai játékszerződéseket támogattak, akkor ez nemcsak a versenintegritás kérdését veti fel, hanem a többi klub egyenlőségének megkérdőjelezhetőségét is. A Fidesz által irányított NER időszakában a sportfinanszírozásra kedvezőbb feltételek vonatkoznak, mint más, független sportágakra, amelyeknek így nem áll rendelkezésükre hasonló anyagi háttér.
Ez a helyzet nem csupán a szurkolók számára zavaró, hanem a hazai sportélet rendezett és tisztességes működését is veszélyezteti. Az FTC előretörése így egyértelműen összefonódik a költségvetési támogatásokkal, amelyek folyamatosan új kérdéseket vetnek fel arról, hogy elérhető-e a fair play a magyar futballban.