Miért vált kritikussá a téli olimpia helyzete?
2026 februárjától kezdődően Milánó és Cortina d’Ampezzo ad otthont a téli olimpiának, azonban ezek az események csak sebző pillanatképi kivetülését adják azoknak a súlyos kihívásoknak, amelyekkel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a jövőbeni rendező városok szembesülnek. Míg a téli játékok dacolnak a kérdésekkel, a jövőbeli formájuk radikális átalakítást követel, ha meg akarják őrizni vonzerejüket a világ sportágazatában.
A klímaváltozás hatásai, valamint az olimpiai események iránti csökkenő érdeklődés kiemelkedik a NOB aggasztó problémái között. Az előbbihez alkalmazkodni lehet, de az utóbbi ellen aktív, a saját érdekeit is érintő reformokat kell végrehajtani. Az éghajlatváltozás következtében egyre nehezebb állandó, hószintű rendezési helyszíneket találni, amely a téli játékok lebonyolításához szükséges. Miközben a nyári játékok esetében a versenyszámok időpontjainak módosítása már gyakorlat lett, úgy tűnik, hogy a következő évtizedekben a téli események tartására alkalmas helyszínek száma drasztikusan csökkenni fog.
A NOB vezetői, így Karl Stoss is, már fontolgatják, hogy a jövőbeli olympiák lebonyolításában áttérnek egy újfajta rendszerre, amely lehetővé tenné számukra, hogy maguk válasszanak ki egy állandó rendezői körből helyszíneket. Egy szakmai elemzés, amelyet három egyetem szakértőinek közreműködésével készítettek, megállapította, hogy a jelenlegi 93 hegyvidéki régióból, ahol infrastruktúra áll rendelkezésre a téli versenyek lebonyolításához, 2050-re csak 52 marad meg, és 2080-ra ezt a számot akár 30-ra is redukálhatja a klímaváltozás.
Az előrejelzések szerint a helyzet a paralimpiák számára is jelentősen nehezebbé fog válni, hiszen a márciusra tervezett eseményekre mindössze 22 megfelelő lokáció áll majd rendelkezésre. A közös létesítmények miatt rendkívül nehéz egy időben lebonyolítani a két eseményt, ám figyelembe véve, hogyha néhány héttel korábban tartanák őket, a lehetőségek köre 38-ra bővülne.
A múlt olimpiai helyszínei a jövő kihívásaival néznek szembe
További kutatások arra irányultak, hogy megbecsüljék, mekkora eséllyel tudnák visszanyerni a téli olimpiai rendezés jogát azok a városok és régiók, amelyek korábban már vendégül látták ezeket a sporteseményeket. Az 1924 óta megtartott 23 játék közül 14 Európában, 6 Észak-Amerikában és 4 Ázsiában zajlott. A felmérések alapján Európa a leggyorsabban melegedő kontinenst jelenti, ahol 2050-re a francia Grenoble és Chamonix, a német Garmisch-Partenkirchen, valamint az orosz Szocsi már nem lesznek alkalmasak olimpiai események megrendezésére. Szarajevó és Oslo is a valószínűtlen helyszínek közé tartozik, ahogyan Squaw Valley és Vancouver is.
A műhó elterjedése és következményei
Bár a helyzet kifejezetten aggasztó, a jelen állapot sem derűlátó. A felmelegedés következtében egyre gyakoribbá válik a versenyek törlése vagy átszervezése – különösen a síszezon kezdeti és végső időpontjaiban. A téli sportok közvetítései során a nézők gyakran szembesülnek a hóhiány problémájával, amikor a versenyhelyszínek körüli hegyek barna foltjai látszódnak a csekély havazás miatt.
A műhó, amely segít a versenyek megrendezésében, már az 1980-as Lake Placid-i olimpián is megjelent, de a legutóbbi pekingi játékokon már szinte teljes egészében mesterségesen előállított havat használtak. A tervezett 2,4 millió tonnából az idei évben 1,6 millió tonna készült el. A fejlettebb gépek alkalmazása, amelyek a korábbiaknál nagyobb hatékonysággal és magasabb hőmérsékleten is havat tudnak előállítani, új dimenziókat nyitottak meg. Az előállított műhóhoz azonban óriási mennyiségű víz szükséges; a becslések szerint körülbelül 946 millió liter víz felhasználására van szükség, ami több mint 380 olimpiai úszómedence megtöltésére elegendő.
Ennek a vízmennyiségnek a tárolásához – a környezetvédők tiltakozása ellenére – hatalmas tározókat kellett kialakítani. A Livigno mellett létrehozott medence 200 millió liter víz befogadására képes, és az ottani ötven hóágyú, ha szükség van rá, háromszáz óra alatt képes körülbelül 800 millió liter havat előállítani. A víziforrásokat a megújuló energia üzemeltetési rendszere biztosítja, amely nagyban hozzájárul a fenntarthatóság biztosításához a játékok során.