A tao-támogatás hatása a magyar utánpótlásra
Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta a sportágak strategiai besorolását követően a közpénzek hegyomlásaként jelentkezett a társasági adó (tao) felajánlás lehetősége, ami a nyereséges cégeket arra ösztönözte, hogy a közpénzfizetés helyett a sportolásra hozzanak létre forrásokat. A látvány-csapatsportágak, mint a labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda és vízilabda, már 2011-től kezdve jelentős összegeket kaptak, a röplabda pedig 2017-től vált a kivételezettek közé.
Az első hat év alatt 521 milliárd forint érkezett a sportágakhoz tao támogatás formájában. A Kúria 2017-es döntése, amely közpénzként ismerte el ezeket a forrásokat, komoly vitát generált a tao mibenlétéről, mivel Orbán Viktor korábban azt állította, hogy ezek nem közpénzek. 2018-ban a kormány egy 124,9 milliárd forintos keretet határozott meg, ami később koronavírus-járvány miatt csökkent, de végül 2023-ra 125,2 milliárdra emelkedett.
A tao-források mellett az állam költségvetési támogatásokat is biztosít a sportágak számára, amelyeket közvetlenül osztanak ki vagy rendeleti úton csoportosítanak át. A sportolók kedvezményes adózási lehetőségekkel is élhetnek, hiszen évi 500 millió forintig csak a bérük 15%-át kell befizetniük a közpénzkasszába. Ennek a bőséges financiális háttérnek az eredmények felmutatásának mégis komoly hiányosságai mutatkoztak az utánpótlás területén.
Utánpótlás-nevelés és a várt eredmények hiánya
A korábban említett tao-források célja az utánpótlás-nevelés is volt, azonban az eddigi teljesítmények nem mindig tükrözik a benne rejlő potenciált. A Magyar Labdarúgó-szövetség, a sportág legjelentősebb résztvevője, 2011 és 2025 között 600,2 milliárd forintnyi tao-pénzt gyűjtött be, amelyből 186,4 milliárd forintot költöttek utánpótlással összefüggő költségekre. Ennek ellenére az utánpótláscsapatok nemzetközi teljesítménye sok esetben elmaradt a várakozásoktól, főként a felnőtt válogatottak kiemelkedő sikerei mellett.
A Magyar Olimpiai Bizottság által készített „Az olimpiai sportágak versenysport-stratégiája, 2022-2032” című tanulmány kiemeli, hogy a felnőtt versenysportok számára biztosított költségvetési támogatások növekedése nem hozta meg a megfelelő eredményeket. A szakszerűtlen felhasználás, valamint a szakmai ellenőrzés gyengeségei okozzák a támogatások hatékonyságának csökkenését.
Az utánpótlás területén megfigyelhető, hogy míg a különböző korosztályos versenyek és azok szabályai folyamatosan változnak, a tényleges teljesítmények változatlanul nem felelnek meg a befektetések mértékének. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tavalyi költések nem eredményeztek mérhető előrelépést, így a jövőbeni stratégia újragondolása elengedhetetlen a sportágak versenyelőnyének biztosításához.