Már kopogtatnak a digitális nyomozók
A mesterséges intelligencia jelentősen segítheti a nyomozók és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal munkáját, és új összefüggésekre is rávilágíthat. A kommandósok így már nem a nyomozás elején, hanem a végén érkezhetnek.
A mesterséges intelligenciáról sokak fejében még mindig sci-fi filmek képe jelenik meg, a valóság azonban kevésbé látványos. Az egyre megbízhatóbb algoritmusoknak, hatalmas adatbázisoknak és összefüggéseket felismerő rendszereknek mégis jelentős szerepe lehet a közpénzügyi visszaélések felderítésében és a vagyonvisszaszerzésben. Jól képzett emberekre továbbra is szükség van, akik tudják, mit keressenek, hogyan értelmezzék a találatokat, és mikor kell cselekedniük.
A látványos házkutatás, a zárolt bankszámla vagy a lefoglalt luxusautó csak egy hosszú folyamat végpontja; a valódi munka jóval korábban, többnyire láthatatlanul kezdődik. A közpénzekkel kapcsolatos visszaélések gyors felderítése és az elvont vagyon visszaszerzése az utóbbi időben nagyobb hangsúlyt kapott. A törvény széles jogkört ad az új hivatalnak: kiszűrheti és vizsgálhatja a gyanús ügyleteket, megindíthatja és lefolytathatja a szükséges eljárásokat, és gondoskodhat a vagyon visszaszerzéséről. A hatáskör-koncentráció és az erős jogosítványok azonban nem vezethetnek az eljárási garanciák sérelméhez.
A bűncselekményből származó vagyon elvonása régóta része a hazai és az uniós jognak, az eredményekről azonban nincsenek érdemben ellenőrizhető adatok. Az új intézmény sikerét nem önmagában a jogosítványai szélessége dönti el, hanem az, hogy képes-e a jogszerű közpénzes ügyletek tömegéből gyorsan és kellő pontossággal kiválasztani azt a keveset, amely valóban további vizsgálatot igényel.
A nyomozás ma már az adatbázisban kezdődik. Az első feladat a visszaélésre utaló jelek kiszűrése a közbeszerzések, pályázatok és más közpénzes ügyletek hatalmas tömegéből, amire az algoritmusok és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások különösen alkalmasak. Rövid idő alatt képesek azonosítani azokat az anomáliákat és kockázati mintázatokat, amelyek további vizsgálatot indokolnak.
Ilyen jel lehet az egyajánlatos közbeszerzés, a visszatérő nyertesi vagy alvállalkozói kör, a gyakori és gazdaságilag nehezen indokolható szerződésmódosítás, a kirívó ár vagy üzleti eredmény, a szokatlan pénzmozgás, a túl rövid pályázati határidő vagy az indokolatlanul szűk műszaki feltétel. Ezek önmagukban nem bizonyítják a visszaélést: az algoritmus nem ítél, hanem anomáliát, gyanús jelet ismer fel, és nem bűnöst nevez meg, hanem kijelöli, hol érdemes a nyomozónak keresnie.
A kiszűrt ügyleteket ezután mélységükben kell elemezni. Bűncselekmény gyanúja esetén a hatóságok rendelkezésére áll a büntetőeljárási törvény eszköztára is, például a leplezett, köznyelven operatív eszközök, amelyekkel akár terhelő titkos levelezések, feljegyzések is előkerülhetnek. A mélységi vizsgálatnak már az elejétől ki kell terjednie a pénzügyi adatokra, a cégek és a természetes személyek közötti tranzakciókra és a vagyongyarapodásra, beleértve azt is, hogy a vagyonosodás legálisan igazolható-e.
A vagyonfelderítés nem lehet a sikeres büntetőeljárás utáni második felvonás. Hiába bizonyítható évekkel később egy bűncselekmény, ha addigra az abból származó vagyon eltűnt, többször gazdát cserélt, külföldre került, vagy olyan struktúrákba épült be, ahonnan már csak rendkívüli nehézséggel szerezhető vissza. A bűncselekményt és a pénz útját ezért kezdettől párhuzamosan kell vizsgálni, így rekonstruálható a vagyon és a bűncselekmény kapcsolata, és így deríthetők fel a vagyon elrejtését szolgáló pénzmosási cselekmények is. Ha igazolódik, hogy a vagyon bűncselekményből származik, azt haladéktalanul biztosítani kell.
A mesterséges intelligencia alkalmazásának nemzetközi szinten már kézzelfogható eredményei vannak. A Microsoft legfrissebb adatai szerint a visegrádi országok közül továbbra is Magyarországon használják a legnagyobb arányban a mesterséges intelligenciát, a globális ranglistát pedig az Egyesült Arab Emírségek vezeti.