A magyar innováció ugródeszkája: Új kormány, új lehetőségek
Magyarország innovációs potenciáljának meghatározása és felemelése a Nemzeti Együttműködés Programja (NER) keretein belül régóta hátráltatott vágyálom. A kis- és középvállalkozások (kkv) nem a fejlődésre, hanem a túlélésre összpontosítanak, ami a szabadalmi aktivitás csökkenéséhez vezetett. Pintz György, a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda európai szabadalmi ügyvivője hiánypótló javaslatokkal lép elő, hogy miként lehetne felpörgetni a magyar innovációt.
Stratégiai tervek, elmaradt célok
A Kormány 2013-as határozata világosan hangsúlyozta, hogy az innovációnak és a kutatás-fejlesztésnek kulcsszerepe lesz a gazdaság újraélesztésében. A „Befektetés a jövőbe” stratégia és a „Jedlik-terv”, amely a szellemi tulajdon védelmét célozta, jól hangzott a papíron, de a gyakorlatban valójában nem érvényesült.
A K+F ráfordítások célja az volt, hogy 2020-ra elérjék a GDP 1,8 százalékát, ám a valóság ennél jóval szerényebb: 2020-ban 1,6, 2024-re pedig már csak 1,3 százalékra csökkent. A kkv-k számára kormányzati K+F támogatás alig a GDP 0,06-0,08 százaléka, miközben ezek a vállalkozások a magyar munkavállalók közel kétharmadát foglalkoztatják. Az OECD megállapítja, hogy a GDP 1,5 százalék alatti K+F ráfordításokkal rendelkező országok nem képesek áttérni a tudásalapú gazdaságra.
A jövő kihívásai: Ausztria példája
Lázár János 2022-ben az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt kijelentette, hogy 2030-ra elérjük Ausztria szintjét, ahol a K+F ráfordítások várhatóan 3,3 százalékot tesznek ki. Viszont Hankó Balázs miniszteri álláspontja 2026-ban arra utalt, hogy Magyarország a világ 10 leginnovatívabb országa közé szeretne tartozni 2040-re.
Szabadalmak: A főszereplők szerepe
A sikeres nemzeti szabadalmak kulcsfontosságúak a tudásalapú növekedés beindításához. Ám a valóságban kevés jelentős szabadalom létezik, miközben a nemzetközi szabadalmi bejelentések száma drámaian csökkent. 2004 végén 2657 bejelentés volt, 2012 végére ez a szám 743-ra esett vissza, és a legfrissebb adatok szerint 2023-ra 443-ra csökkent, elérve a 60 éves mélypontot.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) adatai szerint a bejelentések közel kétharmada nem kap védelmet, ezáltal közkinccsé válik, ugyanakkor a 2024-2025-ös javulás jelezheti, hogy a szellemi tulajdon védelmét és az innovációs tudatosságot kívánják növelni különböző intézkedésekkel.
A szabadalom jelentősége
A szabadalom olyan kizárólagos jog, amit az állam nyújt egy új találmány feltalálójának. A K+F szektor szabadalmi bejelentéseinek számának növekedése ösztönözheti a tőkebefektetéseket, mivel a befektetők biztonságosabbnak ítélnek meg egy innovatív környezetet. Dél-Koreában 2024-re 10 millió főre vetítve 48 500 bejelentés, Kínában pedig 13 000 bejelentés várható, míg Magyarországon szigorú visszaesés figyelhető meg.
Tanulva a legjobbaktól
Érdemes vizsgálni, mit tesznek a kínai és koreai kormányok az országuk nemzeti fejlesztése érdekében. Szent Pál szavait idézve: „Mindent vizsgáljatok meg: ami jó, azt tartsátok meg!” Magyarország számára most van itt az idő, hogy felülvizsgálja és priorizálja az innovációs stratégiáit, hogy végre valóra válhasson a tudásalapú gazdaság.