Rendben van az ingyen Photoshop és Word? Egyre több program esik le az AI-kamionról
Derült égből villámcsapásként érte a szoftverpiacot, hogy az elmúlt hetekben sorra jelentek meg közismert programok mesterséges intelligenciával újraalkotott, fejlesztőik által szabadon használhatónak mondott alternatívái.
A tisztaszobás programozásban semmi újdonság nincsen. A módszerhez két, egymással közvetlenül nem kommunikáló programozói csapatra van szükség. Az egyik csapat visszafejti egy szoftver programkódját, majd természetes emberi nyelven leírja annak működési elveit. A másik csapat pedig pusztán a leírás alapján – tehát a kód ismerete nélkül –, jogtisztán használható forrásokat bevonva létrehoz egy új programot. Hogy újat vagy „újat”, az kérdéses, csupán a cél egyértelmű: mentesülni a versenytárs másolásának vádja alól.
Ha egy számológép lényegének ötletét vetjük papírra és adjuk tovább, nem fognak abakuszozó rómaiak perre menni. De az Apple például pert indított, amikor a Franklin Computer 1982-ben piacra dobta az Apple II számítógéphez igen hasonlóan működő saját, Ace 1000-es modelljét. A következő néhány hónap alapjaiban határozta meg a modern szoftveripar működését. Ez volt ugyanis az első olyan eset, amikor felmerült: digitális, gépi kód is képezheti szerzői jog tárgyát. A Franklin úgy érvelt, hogy nem, hiszen az irodalmi és művészeti alkotásokkal szemben a gépi nyelven megírt kódot az emberek nem tudják közvetlenül olvasni, fogyasztani, élvezni. Az elsőfokú bíróságot meg is győzték, ám végül harmadfokon az ítéletet megváltoztatva kimondták: attól függetlenül, hogy ember vagy gép tudja olvasni, az operációs rendszer és úgy általában minden szoftver kódját igenis védi a szerzői jog. Az ítélet 1983-as megszületésétől kezdve éri csak meg igazán szoftvert fejleszteni. És az ítélet inspirálta arra a mindenkori konkurenseket, hogy mesterire csiszolják a tisztaszobás programozás módszerét.
Borítékolható, hogy a korábban már eldöntöttnek látszó kérdés újra előkerül a világ bíróságain. A generatív mesterséges intelligencia berobbanása óta ugyanis a programozásban igencsak ügyes AI-rendszerek már képesek lehetnek addig csűrni-csavarni a dolgokat, hogy az eredményként létrejövő új szoftverre – legalábbis az évtizedes gyakorlatok alapján – ne lehessen ráhúzni a jogsértést. Noha nem csupán az alapkoncepcióból „inspirálódnak”, hanem egy-egy szoftver teljes felhasználói élményét át tudják ültetni egy újba.
A fejlesztők bevallása szerint így született meg a nyílt forráskódú és a legmodernebb technológiákon alapuló ArtCraft szoftvercsalád is. Ennek programjai egy az egyben mímelik funkcionalitásban és felhasználói élményben nemcsak a Microsoft Office irodai programcsomagot, de a kreatív iparban hasonlóan népszerű Adobe számos termékét, köztük a Photoshopot és más célszoftvereket. Aki megnyitja például a WordCraftot, a Microsoft Wordre hajazó szövegszerkesztőt, a logótól eltekintve aligha vesz észre különbségeket. Egyedül a magyar helyesírás-ellenőrző modul hiánya árulkodik – ám a nyílt forráskódú szoftver csodája, hogy ha a felhasználó számára fontos, gyakran használt funkció nem tökéletes vagy hiányzik, AI-ügynökökkel percek alatt bővítheti a programot.