Nem elég digitalizálni a bürokráciát – újra kell gondolni az állam működését
A közszféra digitalizációjáról gyakran esik szó úgy, mintha a modern állam elsősorban új szoftverek, adatközpontok és ügyfélfelületek kérdése lenne. A technológia azonban önmagában nem korszerűsíti az államot: legfeljebb gyorsabban futtatja ugyanazokat a folyamatokat, amelyeket korábban papíron vagy egymással nehezen kommunikáló rendszerekben végeztek.
A valódi digitális átalakulás nem informatikai beszerzés, hanem államszervezési feladat. Lényege annak újragondolása, hogyan működnek együtt az intézmények, miként áramlanak közöttük az adatok, és hogyan lesz a közigazgatási logikából az állampolgár számára értelmezhető szolgáltatás.
Három fejlesztési hullám – nem a nulláról indulunk
Magyarország ezen a területen nem a nulláról indul. A mai infrastruktúrát az elmúlt két évtizedben több egymásra épülő fejlesztési hullám alakította ki. A 2007 és 2014 közötti időszakban az egységes infrastruktúra és szolgáltatási környezet megteremtése került előtérbe, ideértve a központi alkalmazásszolgáltatási és hálózati alapokat.
2014 és 2021 között az alkalmazások egységesítése volt a cél: ebben az időszakban született például az eÁFA-program, és ekkor vezették be az integrált pénzügyi megoldásokat. A 2021–2027-es ciklusban az infrastruktúra-, platform- és szoftverszolgáltatások szélesebb kiterjesztése, a Digitális Állampolgárság Program, valamint az automatizálás és a mesterséges intelligencia alkalmazása került előtérbe.
Ugyanakkor arra is akadt példa, hogy egy nagyszabású program nem hozta a várt eredményt. Az előttünk álló feladat ezért nem új kezdetet jelent, hanem a korábbi beruházások következetes összekapcsolását.
Erős adatvezéreltség, gyengébb platformszemlélet
Ezt a helyzetképet árnyalja az OECD 2025-ös Digitális Kormányzati Indexe is. Magyarország összesített eredménye 0,60, ami elmarad a 0,70-es OECD-átlagtól, ugyanakkor 2023-hoz képest 0,11 pontos javulást jelent.
Kifejezetten erős az adatvezérelt közszféra dimenziója: a magyar 0,75-ös érték enyhén meghaladja a 0,74-es OECD-átlagot. Ez azt mutatja, hogy az állami adatfelhasználás és döntéstámogatás terén már vannak működő képességek.
A gyengébb pontok ugyanakkor jelzik, hol kell továbblépni: az „állam mint platform” mutatóban Magyarország 0,55-öt ér el a 0,71-es átlaggal szemben, a proaktivitásban pedig 0,52-t a 0,67-tel szemben.