A magyar kormány az olajpiaci összeomlás árnyékában ügyeskedik a stratégiai tartalékkal

A magyar kormány olajpiaci trükközései és a stratégiai üzemanyag-tartalék

Az iráni háború és a Hormuzi-szoros esetleges lezárása miatt már május végén üzemanyaghiány léphet fel Európában, amely az árak drasztikus emelkedésével járhat. A magyar kormány ennek ellenére a stratégiai üzemanyag-tartalékkal manipulál, hogy fenntartsa a kiskereskedelmi ársapkát. Ennek következményeként a keletkező veszteségeket a következő években „porlasztott módon” fogják a fogyasztók viselni.

Az ársapka fenntartásának költségei

Magyar Péter, a kormány egyik vezető tagja, a hétfői kormányülés után tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a kormány a stratégiai üzemanyag-tartalékot használja a kiskereskedelmi ársapka fenntartásának költségeinek elosztására. Hangsúlyozta, hogy a jövőbeni költségeket végső soron a fogyasztóknak kell megfizetniük.

A veszteségek hitelből való fedezése

Jelenleg az üzemanyag-nagykereskedők benzin literjét nettó 270 forintért, míg a gázolaj literjét nettó 300 forintért vásárolják a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségtől (MSZKSZ). Az MSZKSZ-nek azonnali visszapótlási kötelezettsége van, de a piacon már piaci árakon kell beszereznie a visszatöltendő készleteket. Ez a gyakorlat már most is komoly veszteségeket okoz a szervezetnek, mivel az olcsóbban értékesített üzemanyag ára alacsonyabb, mint a piacon vásárolt készletek költsége.

Az MSZKSZ a pótlást hitelből kívánja fedezni, ám ez a költség a következő években törlesztésre kerül, amit végül a tagdíjakból származó bevételekből kell finanszírozniuk. A tagok a legnagyobb olajvállalatok, így a magasabb tagdíjak a végfelhasználók számára is érezhetően megemelhetik az üzemanyag árakat.

Taktikai manőverek a versenyképesség megőrzésére

A kormány által alkalmazott „szétporlasztás” módszere, amely a költségeket évek alatt elosztja, a Fidesz politikai taktikájának folytatása. Miközben az energiaszektor emelésének szükségességéről beszélnek, a kiskereskedelmi ársapka fenntartásának költségei hátrányos helyzetbe hozhatják a hazai vállalkozásokat. Még ha a különbség csak néhány forint is literenként, a környező országokkal való versenyképesség szempontjából ez hosszú távon káros hatással lehet a magyar piacon működő cégekre.